Előadó: | SunCity – a Holnap Tali!-musical |
---|---|
Album: | SunCity – a Holnap Tali!-musical |
Megjelenés: | 2017 |
Hossz: | 03:17 |
Szövegírók: |
Szente Vajk |
Johnny K. Palmer Csöndör László "Diaz" Nguyen Thanh Hien |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | pop |
Címkék: | Keressük! |
Ez a breaking news
Téged földig húz,
Na de engem nem.
Tudom, jó nagy sokk,
Na de van még sok
Hal a tengerben…
Picit fáj, de túléled,
Jön is már egy új élet,
Szóval ennyi, mindent kösz,
Te kis édes sporteszköz…
Másszóval én ma doblak,
Tökmindegy, holnap hogy vagy,
Több sajna nincs ebbe’…
Nem voltak durva gondok,
Én mégis annyit mondok,
Menj rá a tinderre…
És ott vár egy színes szimpi lét,
Amit át is élhetsz szingliként…
Lényeg, hogy én ma doblak,
Kapsz nálam sokkal jobbat,
Bár így ezt nem hinném…
Az neked könnyen megy,
Hogy csak én könnyezzek,
Azt hiszed, minden tök jó volt…
Hát akkor légyszi szedj fel majd egy
Tisztább önkontrollt…
Bár az ész itt kétséges,
De a szívem értékes.
És a mindent én is kösz,
De ez nem csak sporteszköz!
Hát tessék, rajta, dobj el,
Nálad már úgyis jobb kell,
Így lett, ezt tudtuk jól…
Szívem most összesorvad,
Nem baj, mert végre holnap
Blokkollak fészbukról.
Na de mit sem ér egy kockahas,
Ha a szókincs mellé nyolcszavas.
És te társra mért is vársz,
Hiszen önmagaddal jársz…!
Nagy az egó, szíved semmi.
Így van, szét kell menni.
Nincs baj, mindegy, ennyi.
mindegy, ennyi…)
Nagy az izom, ész meg semmi.
Mért jó felmérgelni?
Nem baj, szét kell menni.
Ennyi.
Ez a breaking news hát tessék, rajta, dobj el,
Téged földig húz, nálad már úgyis jobb kell,
Na de engem nem. Így lett, ezt tudtuk jól…
Szívem most összesorvad,
Tudom, jó nagy sokk, nem baj, mert végre holnap
Na de van még sok blokkollak fészbukról.
Hal a tengerben…
Nagy az egó, szíved semmi,
Talán vár egy színes szimpi lét, így van, szét kell menni,
Amit át is élhetsz szingliként… nincs baj, mindegy, ennyi.
(mindegy, ennyi…)
Lényeg, hogy én ma doblak, szívem most összesorvad,
Kapsz nálam sokkal jobbat, nem baj, mert végre holnap
Bár így ezt nem hinném… blokkollak fészbukról
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana