|
|
|
Egy nap a városban
mindent kékre festett
az éjjel és egy álomból
egy érzés öltött testet
most sorra jár a házak közt
hol adódik alkalom
megbújik a kapualjban
beles minden ablakon
A kandeláberek
kiszáradt zuhanyrózsák
alattuk felszáradva
rég már a fénytócsák
minden vaksötét
minden kontúr életlen
süketek a vonalak is
és ez bizony nem véletlen
Egy elszállt áramkör
hajnali háromkor
majd talán minden helyreáll,
de addig nincs mit tenni
készíts kéjből kalodát
paplanból palotát
és a puha padlón fogunk majd
egymásnak esni
és akkor elégedetten somfordál
el a végén mindig továbbáll
kihűlt szobák ablakánál
fel-felbukkan újra
ha kérdeznéd most hol bolyong
- azt mondják Holdbolond -
különös válaszát majd
a füledbe súgja.
Én éppen mindig ott vagyok
ahol a szíved - mint a Hold - ragyog
és a nyári nyitott ablakokból
kiszűrődő sóhajok.
Nézd 11 órától az ONLINE ünnepséget!
