|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | Rendet a fejekben |
| Megjelenés: | 2017 |
| Hossz: | 3:21 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csókolózós szám ment és én megláttam azt benned
Csak másnak a kezét fogtam, neked is más markolta segged
Már akkor éreztem, hogy baj lesz, hogy nem te leszel nekem a borda
Mégis rád fanyalodtam csendben, de ezt fogjuk az alkoholra
Tudom a szerelmesek összeborulnak, lassúznak a dalukra
De ez olyan nyálas, mi meg mondjuk, vetkőzhetnénk lyukra
De soha nem volt hozzá kedved, vagy csak egy jobb fogásra vártál
Így csak jó barátként kisértelek és fogtam hajad, ha hánytál
Nem baj, egy szép forradás lesz a szívemen semmi vész
Túlélem, nincs harag
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Majd keményebb emberré farag
Nincs mit baszd meg, szárnyaljál csak, nem vagyok összetörve
Hogy mások húznak az árokparton, dombon, hegyen, gödörben
Tudod, nem te változtál meg, nekem fogyott el a türelmem
Végre megszoktam az arcod és már csak szimplán rühellem
Elnézést, bocs, ha rád ment, nem szándékos, ez van, ilyen az élet
A semmiből valaki mindig ráver, ha nyújtod kezed, hogy kéred
De ha elmerülsz a bajban, nyugodtan szólj csak, én örömmel
Nyomok majd keresztet szúnyogcsípésbe körömmel
Mert van egy szép forradás ott a szívemen, ennyi kész
Túlélem, nincs harag
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Majd keményebb emberré farag
A szép forradás ott a szívemen, semmi vér
Túlélem, nincs harag
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Meggyógyul, de a helye mindig ott marad
Túl vagyunk rajta, semmi dráma. Nincs semmi horror és nincsen semmi vér
Csak néha jólesik kortyolni, ha egy bosszúra szomjas még inni kér
És néhanapján még inni kér.
Egy szép forradás lett a szívemen, ennyi kész
Túlélem, nincs harag (túlélem, nincs harag)
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Majd keményebb emberré farag
A szép forradás ott a szívemen, semmi vér (nincs semmi vér)
Túlélem, nincs harag (túlélem, nincs harag)
Egy kicsit fáj, egy kicsit szarabb
Az már ott van és ott is marad.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
