|
|
|
| Előadó: | Juhász Katalin |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Juhász Katalin |
|
Juhász Katalin |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Gyerekdal, gyerekzene |
| Címkék: | Keressük! |
Próza: Reggel pajkos szellő ébreszti a fákat,
Nevetgélve simogat rügyeket és ágat.
Táncol, forog, hajladoz, sétál, vagy vágtat,
A fülembe súgja: kapj el ha tudsz, várlak!
Találd ki, hogy honnan jöttem, s hova futok éppen?
Gondolod, hogy utolérsz?
Szaladj át a réten!
1.,Könnyű nyári szellő fut a réten át,
Selymes, puha szellő, hol van a hazád?
Honnan indulsz útra, s hova érkezel?
Titkod őrzöd némán, nem árulod el.
2.,De ha sárkányomat neked adhatnám,
Hogy merre szárnyalsz, megláthatnám!
Aztán megtalálnám ahol földet ért,
S tudnám, hosszú utad ott véget ért.
3.,Akkor azt gondolnám, hogy már ott maradsz,
De csak egy pillanat, és máris tovább szaladsz.
De te csak megpihensz, és újból tovarohansz.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
