


| Előadó: | Szent István körút 14. (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Presser Gábor Sztevanovity Dusán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Én eljátszanám, hogy játszom az életem,
én eljátszanám, hogy nézem és élvezem,
és eljátszanám én a gyilkost,
s szívembe szúrnám a tőrt,
én szellemvárban állnék őrt,
én lennék az Úr hangja
És eljátszanám a púpost, a cselszövőt,
én eljátszanám a kígyót, a gyönge nőt,
és eljátszanám én a koldust, ki hajlong a tapsokért,
a nagy színészt, a szenvedőt,
a Mestert és a rendezőt
Ki leszek én, mutasd a szerepemet!
Ki leszek én, ha Isten másba szeret?
Ki leszek én, ki lesz a jelmez alatt?
Ki leszek én, álmodni meddig szabad?
Ki leszek én, mi áll a tenyeremben?
Ki leszek én, ki lesz, ki játszik velem?
Ki leszek én, ha magam rosszul festem?
Ki leszek én, ha egyszer rosszul fekszem?
Ki leszek én, ha éppen másra várnak?
Szórd a széllel szét magad,
Ki leszek én, ha mindig elém állnak?
egy név egy kőre rátapad,
Ki leszek én, és rólam ki fog írni?
ez nagy siker
Ki leszek én, én értem ki fog sírni?
Ki leszek én, ki leszek én, ki leszek én?
De, ha sikerül, az élet átölel, szeret, és rád figyel,
karjában tart és száll és száll, csak száll és száll,
mert ha sikerül, nem számít, mennyibe kerül,
ha sikerül, a többi mélybe merül,
ha sikerül, hová is csalnak, a fények s az árnyak?
Én eljátszanám a karmestert és a kart,
s én eljátszanám a függönyt, mi eltakart,
én holdkóros költő lennék,
s én hozzá a háztető,
én múzsa lennék, istennő,
én szerző lennék, ez érthető
De ki leszek én, mutasd a szerepemet!
Ki leszek én, ha Isten másba szeret?
Ki leszek én, ha csak az idő múlik?
Ki leszek én, ha nem is rajtam múlik?
Ki leszek én, mi jár a diplomához?
Ki leszek én, király vagy alabárdos?
Ki leszek én, ki lesz a jelmez alatt?
Ki leszek én, álmodni meddig szabad?
Ki leszek én, ha éppen másra várnak?
Jobban égesd önmagad,
Ki leszek én, ha mindig elém állnak?
a csillagod lesz kormosabb,
Ki leszek én, és rólam ki fog írni?
ez szép siker
Ki leszek én, én értem ki fog sírni?
Ki leszek én, ki leszek én, ki leszek én?
A nagy szerep, mint álom vár,
a nagy varázslat szól valahol,
s a függöny mint az éj felszáll


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha