|
|
|
| Előadó: | Kowalsky meg a Vega |
|---|---|
| Album: | Kilenc |
| Megjelenés: | 2017 |
| Hossz: | 4:05 |
| Szövegírók: |
Kowalsky Balázs Gyula |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | MFM Kiadó |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Semmim nincs, csak az, hogy nyitott könyv vagyok,
Szét is tépheted, vagy tele írhatod.
Semmim nincs amit neked adhatok,
Csak ez az életem, amíg itt vagyok...
Semmim nincs csak ez.
Pénzért egy percet sem vehet senki sem...
Csak még egy, egy percet adj
Ez az élet egy pillanat
Vad hullámok, feszített víztükör fölött szállunk...
De nem az a kérdés miben hiszek
Hogy mit hoztam, s ha megyek mit viszek
Nyilván nem emberek, nem tárgyak
Elillan mind, amit a szív kívánhat!
Nincs semmid, csak annyid amit hoztál magaddal
Ebbe a testbe, amit vissza adsz
A vége azt is csak kaptad amíg maradsz.
Nem az vagy amit itt játszol
Pénzes ember, vagy nincstelen vándor
Nem az vagy aminek mondanak
Amit az emberek összehordanak.
Lehet a koldus is a leggazdagabb
De amit a szíved adni tud
csak annyi vagy.
Refrén:
Semmim nincs, csak az, hogy nyitott könyv vagyok,
Szét is tépheted, vagy tele írhatod.
Semmim nincs amit neked adhatok,
Csak ez az életem, amíg itt vagyok...
Semmim nincs csak ez.
Pénzért egy percet sem vehet senki sem...
Csak még egy, egy mesét még
Te a királynő, s a király én
Zöld sárkányok, aranyhal s ördögök között...
Azt mondta a béke belőled ered
Ha benned nincs,sehol sem leled
Lehet, hogy túl élsz pár veszélyt
De ha az Isten a szívedben körbenéz mit lát?
Hogy ki vagy te tényleg?
A Lélek lézer pontos mérleg
S csak annyi vagy amennyit adni tudsz
ebben fegyverrel, pénzzel nem sokra jutsz
Mert ha visszaadod majd a tested
Amit azzal szereztél el is veszted...
Refrén....
És nem az a kérdés miben hiszek
Hogy mit hoztam, s ha megyek mit viszek.
Nyilván nem emberek, nem tárgyak,
Elillan mind, amit a szív kívánhat!
Csak ami rejtve volt, felismered
Hogy amit adni tudsz, annyi mindened
Ne próbáld szavakba zárni amit nem lehet
Nehogy a Végtelent magadban eltemesd...
Refrén (2x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
