|
|
|
| Előadó: | Kowalsky meg a Vega |
|---|---|
| Album: | Kilenc |
| Megjelenés: | 2017 |
| Hossz: | 4:13 |
| Szövegírók: |
Kowalsky Balázs Gyula |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | MFM Kiadó |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ki tudja hány visszafojtott szó,
Mennyi őszinte vallomás,
hogy mennyi álom ami sírba szállt
Mielőtt még valóra vált?
Ki tudja hány megnem tett út
Amit nem járhat senki más
Hogy mennyi kincs, ami sírba szállt
Mielőtt még bárki rátalált!
Refrén
Ha csak mondod azok szavak
Semmi más
Az életed az utad
Most mész vagy csak állsz?
Nem számolhat el vele
Senki más
Mit veszíthetsz vele?
Ébredj... járj...
Hogy mi az ember valójában más lapra tartozik
A kérdés: hogy ami most vagy megéled-e?
Ha a tükörbe nézel, amin napra nap átmész
Az a tiéd, vagy valaki más élete?
Hogy volt-e olyan álmod, amit elástál rég
Vagy elhitted másoknak, hogy az túl szép, hogy igaz legyen
Neked mondom, igen!
Mert másokban meglátod, de magadban NEM!
Ezt csak az értheti, aki
Aki értheti
Csak az értheti, aki
Aki él...
Refrén
A gyáva és a bátor ugyanígy érzi, hogy fél
Ám az egyik ettől lefagy, a másik szembenéz bármivel
Az apró különbség ennyi, ennyi nem több semmivel
Amíg itt van csak addig tudja tenni, amit kell!
Belátni hogyha hibázik, hisz nem Isten az ember
Most van itt az idő, hogy tényleg élj úgy igazán
Sebek nélkül úgysem jutunk át az élet viharán...
Refrén
Hidd el tele van a temető már sok elvesztett perccel
Elpocsékolt hónapokkal, évekkel...
Igen tele van a halál zsebe az életnek szánt
Mégis meg nem élt mi mindennel...
Ki mondhatja, hogy kevesebb vagy
Attól, hogy telnek a napok még ugyanaz maradsz
Aki EGY VILÁGOT REJT a szíve mélyén
Szárnya van, de toporog egy szakadék szélén
De most kell,hogy él
Most kell, hogy nevess
Most kell, hogy sírj
és most kell, hogy szeress
Most kell az igen
és most kell a nem
Mindkettő a megfelelő helyen
Most kell, hogy tombolj
Most kell a kéz
Kezeket fel! Lássam,hogy élsz!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
