|
|
|
| Előadó: | NB |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kívés Gergely |
|
Kívés Gergely |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bocs, ha kimondom amit nem kéne
Kidobom a dumát, mert kérlek az úgy volt
Láttam hogy köpik a kulát,
hogy tömik a bulát
A többiek nem kérnek az újból?
Hessz’ öreg apukám, ennek vége
Vegyél ki szabit, a sok féreg hazugból elég
Ez új politika soul, felelevenít valamit
Mint Szabitól a “Félre az útból”
Kiszakítom az agyadat, a féket
Szakadatlan éget ha támad az ihlet
Csak szakadok a szavakon mit szépen
A szalagon a szakavatott birka béget
Szabad az utakon a véged
Adom a matekot, a szóban a képlet
Fel kavarom a vizeket,
lerugom a fake-et a dobogóról
bárhanyadik lett
Dörög az ég, a beat bennem,
Dübörög a rap miben örök az elvem
Én is tudnék anyázni,
“Nem csak a színpadon
hanem benne is pörög a nyelvem”
Vágod, minek ez a kamu fos?
Ha neked ez a mély, gyere vár itt a katlan
De gyerekek ez meredek lesz
Vigyázz, kész, az NB1 megállíthatatlan
Életszerűbb hé,
csak tegyük még egyszerűbbé
Ha kételkedsz hogy ott
a főnyereményt még egyszer ütné
Minden életszerű helyzet
szinte vér egyszerű play-
-ben a két egyszerű tény
hogy marad megállíthatatlan
Bocs, ha bedobom amit nem kéne
Megyek mint a Flash, most is mint régen
Nem adom hátrébb vágod?
Nem hátrál a csapat
átlép a hangsebességen
Úgy tapadok az ütemen,
a szavakat ha bevetem
Ez elakad a képességen
ha feléled a fenevadam odaben’
A fene vigye, úgyis felavat az élességen.
Taposom a gázt, meg velem a tudat
hogy ma javítsam ki (hogy?)
Sok padavan bemutat, de mind csak
wannabe miami junkie
Mondják para van, a hiphop berekedt
Falakat ad a füledbe, irtott eleget
Tiltott tereket kitereget,
ha eleged van: újra te alakítsad ki!
Legyen új holnap, lüktet az életérzés,
mondd, hogy vádolhattam?
Hisz’ eleget tolnak, a gyenge lekopik
És ebbe csak sok bátor tag van
Ez betegebb kórlap, ugorjuk a lépcsőt
de lesz még nem várt kor abban
Mert ugyanúgy jön a break, testvér
Csak már a Fenyő Mikinél hárdkórabban..
Életszerűbb hé,
csak tegyük még egyszerűbbé
Ha kételkedsz hogy ott
a főnyereményt még egyszer ütné
Minden életszerű helyzet
szinte vér egyszerű play-
-ben a két egyszerű tény
hogy marad megállíthatatlan
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
