|
|
|
| Előadó: | Luke Benz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Verse 1]
Ennyi sületlen lekvárt,
Mutogasd inkább, a fülem ne vegzáld
A türelmem elszállt - a düh nem
E szempár csak tüzet prezentál az ütemre
Menj már a picsába szüzen
Se a kevlár se a nektár nem véd meg
Csak üzenj, hogy "Benz, utolérlek"
Hű de elementál, elment már a mental health rég
De bűn betegen is tüntetek érted
Nos valóban ez rémes egy kezdet
A te meg a spanod álma egy évbe se' tellett
Menjetek a tanodába, ha két vese kellett
Hogy feldolgozd milyen érzés bezsebeltnek lenni
A kérdés, hogy képes-e erre
Aki nyelvtanból kettes de pépesre verne
Ép elme két p-vel: ne nézz velem szembe
Mert szék nélkül leszel a lécre szegezve.
Bocs csak vicc, de tényleg ez gyenge
A stílus lényege némi dob meg száj lenne
A komplexitással nem kompenzálok
Poszt-brexit a presztizsem is hopp elszáll hazamenne
Elhúzom a kondenzsávot, mert nyers erő topless báj kell ide
Nem kokain kilókról flesselő köptető ivók, vagy kommersz nyál
Hogy "a holnap majd jobb lesz már"
Jön a kess elő, no stressz várj amíg B-listás hostess lányt
Csinál belőled a pénz és majd kompletten konzervál
-Pedig mértékkel jót tesz-
Kár, hogy a groteszk fejekben rossz ómen
Ha az MC nem showman sztár , mert ha morális kompasszra koncentrálsz
Komoly koncertgázsit, meg a backstage-ben converse-es
Stoner gádzsit azt pont nem látsz.
[Chorus]
Talán én vagyok rosszul összerakva
Mert elhiszem, hogy amit egy összegyűrt lapra
Össze-visszaírok azt valaki a túlvégén összerakja
De összesen ennyim maradt, az elveszett sorok romantikája
A dopamin roham mi erőt ad annak ki szólalni vágyna
Iszogatunk nosztalgiázva a hamvak felett
Mert van még aki dalban szeret a vonat elé rohanni
Hátha mégis erősebb a hús az acélnál
"A tudat nyer majd az anyag felett"
És huss az a cél már el is tűnt az út régen szétvált
Én pontosan tudom mit akarok
Majdnem a célnál de épp csak a starton
Eltakarítalak ha kitakarod.
[Verse 2]
Haver velem nincs szerencséd
Mert nem kápráztat el egy-két ingyen ebéd
Vagy 10 csere lép még a pitchre
De én nem fáradok el, olyan hosszú a trip yea
A bosszú lakik itt és a boss mulat
Mind a 7 inchre magadtól másztál fel
Vagy épp ott értél földet?
A helyzeten nem segít így se
Encore, hogy a písz jelet körbedobálom
De nincs feléd tisztelet bitch
Se a rangod iránt "ez a kisgyerek kit, tee"
Ha beszélni akarsz egy instagram PM-ben ints le
Egyetlen mindenható rapisten
Figyelj te szoríthatnál egy kis helyet itt he
A stílusod friss, milyen kár hogy csak giccsre
Futja az egylet szókincse, Kicsi Weisz harapj a gittre
De csitt, mer' a dreamteam egy drill beaten szed szét
Ma sincs feat mer' hisztis lesz Fifty ha esszét kell írni
Az utcadiplomádon sírni, tudnék kis komám
Tudod mit bírd ki, míg leszaladsz tejes kifliért
Mert unom mint a szart a rapet már nem ér 10 fillért
Mindent elmondtak, mindenből klisét csinált az ipar
Hát legyen a tiéd a trón
Nincs idő szavak mögé nézni
Azonnali kielégülés kell nem a régi
Ez a műfaj csak műszar van comptoni komposzt
Ma légy rapper, aztán vissza a reakció videókhoz
Bolondozzatok pancserek,
Milyen érzés, hogy kitart egy raj gyerek hadsereg
Agy helyett, adj nekik bohócot
Hadd legyek nagy nevek mellett
A térképen nézzétek majd Zeget faszfejek.
[Chorus]
Talán én vagyok rosszul összerakva
Mert elhiszem, hogy amit egy összegyűrt lapra
Össze-visszaírok azt valaki a túlvégén összerakja
De összesen ennyim maradt, az elveszett sorok romantikája
A dopamin roham mi erőt ad annak ki szólalni vágyna
Iszogatunk nosztalgiázva a hamvak felett
Mert van még aki dalban szeret a vonat elé rohanni
Hátha mégis erősebb a hús az acélnál
"A tudat nyer majd az anyag felett"
És huss az a cél már el is tűnt az út régen szétvált
Én pontosan tudom mit akarok
Majdnem a célnál de épp csak a starton
Eltakarítalak ha kitakarod.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
