|
|
|
| Előadó: | Yiga |
|---|---|
| Album: | Elbaszott éjszakák |
| Megjelenés: | 2017 |
| Hossz: | 3:23 |
| Szövegírók: |
Papp Zsigmond (Yiga) |
|
Papp Zsigmond (Yiga) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Trükkös az életem, én mindig tervezek,
A sorsra mosolyogva megadva elveszek
Úgy érzem kellek neki, vitának helye nincs
Markának fele gyönyör, hiába, fele kincs
Az élet csuda klassz, csak nézem, és nézem
Méhecske nektárt szív és érzem a mézem
Nekem ő lett Fortuna, akkurát a pakk
Szeretem, mert jobbá tesz, mint pakurát a krakk
Mert Ő jó nekem, és természetes
Negyedik kerekem, elég ígéretes
Szívem tőle RAPes - tökéletes
Valamim méretes - én meg nem érettes
A Tettye kilátóról, de csodás a látkép
Mesébe illő tisztáson előkerül a játék
Ajándék minden együtt eltöltött nap
Cserébe cigitöltőt s egy költőt kap
Meg van írva már, s ez így van rendben
Sírva-ríva bár, egy sorba szedtem
Mi meg is volt, meg is van és meg is lesz
Én vagyok aki mindent a helyére tesz
Mert meg van írva, hogy ez így van rendben
Az életem párja vezérel engem
Ki meg is lesz, meg is van és meg is volt
Maradt a lepedőn egy homályos folt
Boldog vagyok, érzem, mert egészsében élek
Bár betegségem érzékelve egész héten félek
Mert igen, néha megesik, hogy hatalmasat tévedek
Szeretteimre felnézés helyett semmibe révedek
Sors így szólt, húzás! - szenzor e korfán
Négyszáz milli, túlzás, dextrometorfán
Elmúlás, futás, tudás, tapasztalat
Ütés-gutás, furán szakad, marad.
Elmenni láttak, de hol volt a bánat?
Értetlenül álltak, és megdorgáltak
Vágytak utánam, vagy mindenük volt a gyász?
Vagy a frász, ki kérdezte: "most merre jársz?"
De az idő jónak öltözött, és közbelépett
És páromhoz kötözött, ki félbetépett
Mert Ő az a nő, ki a síromra nő
Miatta szikla vagyok, s nem egy megkopott kő
Meg van írva és ez így van rendben
Sírva-ríva bár egy sorba szedtem
Mi meg is volt, meg is van és meg is lesz
Én vagyok aki mindent a helyére tesz
Mert meg van írva, hogy ez így van rendben
Az életem párja vezérel engem
Ki meg is lesz, meg is van és meg is volt
Maradt a lepedőn egy homályos folt
A dallamokon ülve bekúszott a fülbe
Mit tegyek, hogy mégse harapjak fűbe?
Érte szólt mindent tettem, mégis kikészítettem
Őt nem a boltban vettem, de két kézzel ettem
Szívtam sokat, de megmaradt az emlék
Ha meg kéne válnom a világtól, mit tennék?
A feledés fogalmának középső ujj
Ő marad a régi, és én leszek az új
A rádióhullámok úgyis megtalálnak egyszer
A Földből növő (Y)igazság jobb, mint a vegyszer
A jel sose lesz gyenge, csak valahol csendesül
Én befogom rendre, ha akaratom teljesül
Talán dallamaim megtalálják füleid
Akkor is ha nem tolerálják szüleid
Lehessen közöttünk, el ne kószálj
Lebegjen fölöttünk, szabadon szállj
Meg van írva, és ez így van rendben
Sírva-ríva bár egy sorba szedtem
Mi meg is volt, meg is van és meg is lesz
Én vagyok aki mindent a helyére tesz
Mert meg van írva, hogy ez így van rendben
Az életem párja vezérel engem
Ki meg is lesz, meg is van és meg is volt
Maradt a lepedőn egy homályos folt
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
