|
|
|
| Előadó: | Ricsárdgír |
|---|---|
| Album: | The Dark Side of The Moon |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 3:32 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | TheRicsards |
| Stílus: | Magyar undergrand, alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Viselj el annyit, amennyit a picsád bír
Jó tanácsként büfögte nékünk a Ricsárdgír,
Mert elküldhetsz engem melegedni a faszba
A szemedben meg az enyémben úgyis ugyan az van
Levedlett hámomból repülőt hajtok
Én nem fingok, csak seggsóhajtok
A nyáron a parton a hátamat nyújtom Almát a napba,
kapja be Newton! Művészet már azt hinnem,
hogy új művész vagyok: Közönyösen Alkotok
Mittudom Mit Akarok Társaságommal a Duna parton
Én voltam a puna patron
Egy kettő három négy
Five Six Seven Eight
Ez a szer maradt, ez a szer maradt
Ami megtanít élni a föld alatt
Ez a szer talán, egyszer talán
Átenged törni a test falán
Mit nekünk a pénz és mit nekünk a szeretet,
Mit nekünk a több, mi beérjük a keveset
Mit nekünk ország, mit nekünk a haza
Ha sehol lenni jó, sehol lenni fasza
Értelmem a négyzeten, örömöm a köbön
Nincsen végzetem, fekszem a padlókövön
S erre a képre kap ihletet a festő
Ki a pokolba mászott egészen Pesttő’
Egy kettő három négy
Five Six Seven Eight
Ez a szer maradt, ez a szer maradt
Ami megtanít élni a föld alatt
Ez a szer talán, egyszer talán
Átenged törni a test falán
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
