|
|
|
| Előadó: | Anna & the Barbies |
|---|---|
| Album: | Utópia |
| Megjelenés: | Keressük! |
| Hossz: | 4:05 |
| Szövegírók: |
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
Pásztor Anna Pásztor Sámuel |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | pop rock |
| Címkék: | Keressük! |
Össze vagyunk kötve,
mint hidakkal a Pestek,
mint titkos kis bűnökkel,
éjszaka a testek.
Mint eb és a gazdája,
póráz közted és közöttem,
mint skarabeus bogarak,
túrunk röghöz kötötten.
Mint mezőkön a bálák,
praktikus gúzsba kötve,
mint templomi harangok,
súlyos alkalmakhoz kötve.
Mint az égitestek,
orbitális rendben,
egymáshoz rendelve,
ballagunk, csak csendben.
Neked én, nekem te,
egymásnak teremtve.
Holtom-holtodiglan móka,
fajfenntartó libikóka.
Néma már az értelem,
csak vállat von, ha kérdezem:
„Visz-e még, fogában tartva,
szerelmet a túlsó partra?”
Széjjel vagyunk kapva,
mint a Rubik-kocka,
Kaleidoszkópikus,
színes üvegdarabokra.
Összetört valami,
a világmindenségben,
az atommag sem lehet már
bizton teljességben.
Kettéválasztattunk,
mint a Vörös-tenger,
intézményesítve
sétált át rajtunk a rendszer.
Reméljünk azért még mi
rebelliót a rendben,
mert, párhuzamosok is
futnak össze, végtelenben.
Neked én, nekem te,
egymásnak teremtve.
Holtom-holtodiglan móka,
fajfenntartó libikóka.
Néma már az értelem,
csak vállat von, ha kérdezem:
„Visz-e még, fogában tartva,
szerelmet a túlsó partra?”
Meddő nász az érzelem,
pátosszal teli gyász.
Mellettem az ellen,
és épp ellenem a védelem.
Gyűrűzött madárként,
fiókba tolva, szolgasorsra,
szárnyszegetten verdes már,
a kartotékolt értelem.
Könnyből és sárból
és ezernyi fáj-ból,
én szárnyakat növesztek
majd, vérből és lángból.
Te támadsz, én védek,
lecsapok rád százszor,
százszor és százszor…
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
