|
|
|
Tépi kék szárnyait a szél
Mögötte lángol a határ
Háború és szenvedés
Nyomában jár, amerre száll
Madarak jönnek, madarak mennek
Halálesőt csak ez fakaszt
Kell egy hős, ki szembeszáll
Ki lesz, ki meghúzza a ravaszt?
Hey Joe, kezedben a fegyverrel, mondd, hova mész?
Hey Joe, kezedben a fegyverrel, mondd, hova mész?
Lelövök valamit, mindegy, csak ehető legyen,
Meg a húsa, az rágós ne legyen
Jön a púpos Mari, hogy ő is velem egyen
Nézd már, ott repül fent egy kismadár
Mögötte lángol a határ
A puskám, ha egyszer elsül, az úgyis talál
Száll nyomában a halál
Jön a Mari, leteperi, ha megcsípi, csőrön veri
A Joe meg a tollaiból kispárnáját kibéleli
Ez nem száll fel többet sohamár
Itt pirul a kékmadár
Egyszer volt, hogy nem volt a mesének eleje
Az Óperencián innen nincs vesepecsenye
Joe megunta a munkát
A narancsot meg az uborkát
Meg a kukákba is beletúrkált
De ott már semmit nem talált
Így szólt:
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
De előtte én még amondó vagyok
Legyen tele a tál
Azzal a földre köp és az égbe néz, látja
füstbe borult a táj
Ide is, oda is halált pottyant
egy őrült kékmadár
Vállához kapja a puskát - lő
Felhívja a Mariskát - nő
Hogy hozzon gyorsan egy üveg pikánsan
Csípős dijoni mustárt
Mer a kékmadár az egy olyan vadállat, ami
Nem bír pórázt, kívül szöges
Nyakörvet, szájkosarat magán
Bekattan és gyilkolni kezd lazán
