Kedves közönség, tisztelt menedzserek!
Nézzétek el nekem, hogy most én énekelek
De valamit el kell mondanom, hisz tán nem lesz több alkalom
Hát kérlek, most rám figyeljetek
Azt mondják a nagyok, hogy tarthatatlanok az állapotok
A konyhában a mosogatóban mostohák nekik a mosatlanok
Én néha reggel elmosogatok, és törölgetek meg el is pakolok
És egyáltalán nem haraguszok, ha mégis rászárad a piszok
Az is igaz, hogy a vécénkben gyakran elfogy a papír
Ha ott ülök és nincsen zsepim, arcom elönti a pír
A kéztörlő meg fura szagával elnyomta a szappan illatát
Bár végül kicserélték, így pótol több hiányt
A közös evőeszközök gyakran nyomtalanul eltűnnek
S ha nem hoznék be sajátokat, kanállal enném a sültet
A hűtőszekrényben azt mondják, gyilkol a penész
Még nem halt meg senki, talán nem akkora a vész
Amiért én mégis szomorkodok,
És köszönöm, hogy eddig meghallgattatok
Az annyi csak, hogy volt egy bögrém – sötétkék, és nem rég történt,
Hogy valakinek biztos megtetszett, így a bögre elhagyott
Kérlek, adjátok vissza a bögrém!
Adjátok vissza a bögrém!
Adjátok vissza a sötétkék bögrém nekem!
Kérlek, adjátok vissza a bögrém!
Adjátok vissza a bögrém!
Adjátok vissza a sötétkék bögrém nekem!
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
