|
|
|
| Előadó: | Goore |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szolnoki Zoltán (Goore) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Ref:. 2x)
Bébi a féltékenység egy betegség,
Rosszabb mint a kutyánál a veszettség.
Előbb, utóbb azt mondom hogy ég veled.
Ha továbbra is szívod az én véremet.
Nem a ruhámat mossa, a zsebembe kutat,
Régen tündér volt, most meg mindenért ugat.
Jön a kérdés, hogy ki ez, honnan ismered?
Ki az a barna aki lájkolta a képedet?
Próbálom nyugtatni, hogy csakis te vagy akit szeretek,
Teljesen fölöslegesek ezek a veszekedések.
Ha el alszok már nyomkodja a telómat,
Végig nézi az üzenetet, hívás naplómat.
Teljesen tönkre tetted már az idegemet,
Ha így folytatod belőled én ki szeretek.
Bébi nem így terveztem,
Melletted a nyugalmat, bizalmat kerestem.
De benéztem, nem ezt érdemlem,
Ha nincs okod nem értem, hogy miért vagy féltékeny.
De te csak teszed, ordibálsz, könnyes a szemed,
És már a hangod is remeg, nem áll jól neked ez a szerep.
(Ref:. 2x)
Tíz nyugodt percet kérek édes,
Egy kis távolság, hidd el egészséges.
Végre egyszer lenne, csönd a házba,
Cserébe egy aranyrudat dugnék bele a szádba.
Miért kell ott lenned mindig ahol én?
Hercegnő legyél, és ne pedig egy kém.
Hiába magyarázom, nem vezet ez semmi jóra,
Ez a csaj egy szóra robban, úgy mint a bomba.
Pedig már szóltam százszor, ennek lassan vége,
A féltékenységed el temetett élve.
Fél percenként jön a telefon hívás,
Ha nem veszem észre, egyből a nagy sírás.
Mérges a cicamica, mindig fújtat,
Egy üveg whiskyt leverek, az legalább nyugtat.
Nem csinálom tovább ezt, már meguntam,
Úgyhogy kislány, én innen el húztam.
(2x)
Őszinte leszek, lehet nem fog menni,
Érted magam nem fogom tönkre tenni.
A féltékenységeddel teljesen megöltél,
Pedig jobban szerettelek bárkinél.
Oh oh oh oh
(Ref:. 4x)
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
