|
|
|
| Előadó: | DEMOzene |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
VERZE1:
Ne csak ne félj tőlem hanem rettegjél
a telómon te vagy a háttérkép
meg a fejemben is mindig csak te jársz
ha csuklasz az is mind az én hibám
az aktképedet vajon láthattam?!
az nCORE-ról töltöm le pár napja
meg a jelszód is tudom hogy hány csillag
hozzám igen, de előlem nem bújhatsz
a tusfürdődet is én használtam,
meg aludtam egyszer az ágyadban
nem a farkas vagyok nem a nagymama
csak bejött a ruháid illata
meg a tangádé de most látom már
hogy szennyest egy hete már nem mostál
így hiába tartottad titokban
hogy a tamponod ma se lett kidobva
ez csak egy-két ok amit ellőttem
egy négy-öt példa mér’ félsz tőlem
tudod lelkileg jó vagyok agyilag beteg
és van még pár igazán rémisztő történetem
REFRÉN:
és ezért van, és ezért nincs
valaki, mellettem aki
nem azért járt, hogy ez is egy film
legyen majd amiben valaki sír
hogy ő jön el és majd átölel
pedig egy napja hogy dobtam el
és ezért fáj hogyha valaki nincs
mer’ unod hogy nincs aki levelet ír
VERZE2:
azt mondtad te ilyet nem tennél
aztán fogtad magad és elmentél
a ruhák kimosva, kaja az asztalon
ez várt otthon de ezt is én hagyom
látom egy pár dolgot itt hagytál,
egy-két dolgot még rám bíztál
hogy legyen mit eltennem emlékül
de ettől már nincs ami megszépül
a törülköződ máig nem dobtam ki
ott porosodik a ruháid alatt
a parfümöd lett itt a levegő nekem
mit szívok itt még ha fekszem hanyatt
a hajszálak lassan eltűntek a szobából és
helyettük csak a nagy üresség maradt,
a csönd a képekkel borított falak
a szívemben visszhangzó utolsó szavak
ha beteg voltál én teát főztem
de jó hogy mérget még nem tettem bele
a film mire két jegyet is megvettem
csak a szék mellettem a kabátom helye
minden tégla egy hazugság volt
a festék rajta hogy más is lehetsz
valld be, te is kicsit beteg voltál
a magad módján
még lehet hogy engem is szeretsz
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
