|
|
|
A Gimb-Gömb macska vén cseléd,
Úgy hívják Csilló Pallaold
A selymes, cirmos szőre szép,
A tigriscsík közt némi folt
A lépcsőn csendben üldögél,
A lábtörlőn lel kényelmet
És ül és ül és folyton ül,
És ettől persze gimb-gömb lett.
És persze ettől gimb-gömb lett...
Mert míg sürög, míg nyüzsög, jár-kel a nép,
Nézdegél a Gimb-Gömb semmit nem tehet még,
Ám ha hortyogva mélyen alszik már a család,
Akkor talpra szökve munkára fogja magát
Nincs oly szakszerű egér, melyet bajba nem sodor
Mert oly bőszítően hat rám a csúnya, rossz modor
Ha egyet elrejt a gyékény, a rongyszőnyeg,
Azt szőni-fonni, cimbalmozni oktatom főleg
A Gimb-Gömb macska vén cseléd,
Úgy hívják Csilló Pallaold
A függöny bojtját bontja szét,
És köt rá egy-két szép csomót
A párkány-párnán nézdegél,
Vagy puffon, mely már szétvedlett
És ül és ül és folyton ül,
Persze ettől gimb-gömb lett.
És persze ettől gimb-gömb lett...
Mert míg sürög, míg nyüzsög, jár-kel a nép,
Nézdegél a Gimb-Gömb semmit nem tehet még
Ő úgy véli, lomha banda
Mind a csótány
Némi testgyakorlat
Rájuk férne éjjel is tán!
Lesz itt rend, annyi szent, hogyha nyávog egy jót
A cserkész, a sípnak sem fogad így szót
Mindnek életcélja lesz, derék jótettre kész
Nem is banda már, csak megfáradt popzenész
Hát ma Gimb-Gömbnek tapsolj és zengjen hurrá
Hogyha majd nem lesz mért élned,
csődbe jut a ház, hurrá, hurrá, hurrá!
Oly rendes, bocsánat, macskacsaj!
Köszönöm, kedveseim!
