|
|
|
itt állsz és szétnézel
lejtőn nőtt énképpel
árkokkal házsorral
széttartó domboldal
végpontként fönn és lenn
őrálló templommal
vén kertben vén hársfa
négyszáz kör céltábla
kőfalban kőtáblák
Rómát még ők látták
szemközt egy emlékmű
pattogzó festékű
s hogy még egy korszaknyom
jelképül korhadjon
kétoldalt két paddal
gazból nőtt kőasztal
szürkéllő lapjába
fölfestett sakktábla
"Te kemény lélek, te lágy képzelet!
Önnönmagadra, eredetedre
tekints alá itt!
Felelj, innen vagy?
Innen, hogy soha el nem hagy
a vágyakozás?
E táj nem enged."
s hogy még egy korszaknyom…
szélkócolt domboldal
harminckét bábuddal
itt ültél itt jártál
játszótársat vártál
s hogy nem jött ellenfél
felnőttél elmentél
