


| Előadó: | Sírfelirat |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Már nem soroznak be katonának,
S nincsenek kik, dezertálnak.
Mégis voltak, akik bemennek,
Példaképei a hadseregnek.
Minden nap korán kelnek,
És a feletteseknek tisztelegnek.
A kiképzés nagyon kemény,
Ha túléled az már erény.
És ha az őrmester veled ordibál,
Csak tedd, amit mond, s a düh elszáll.
Figyelj oda mások, mit mondanak,
És mindig használd az agyad.
A harcban pedig légy erős,
Mutasd meg kiből lesz hős.
Szívből harcolj, hogy ne féltsetek,
S ne kelljen, hogy megmentselek.
A többiekkel lélekben legyél egy.
A csatatéren meg egy:
Szív dobban,
Egy bomba robban,
Utána minden lángra lobban.
Minden felé kiáltások,
A csatatéren vérben állsz ott.
A bajtársad meg a földön mászott,
Egy golyó elől elrántott.
Csak nézel szét magad körül,
Ennek a helyzetnek senki sem örül.
Katonák, akik ott harcolnak.
Katonák, golyókat szórnak.
Katonák, sajnos így élnek.
Katonák, és gyakran félnek.
Katonák, de nem a dicsőségért.
Katonák, csakis a szabadságért.
Harcolnak s ez mindent megért.
Leszerelték már mindegyiket,
Az egész század csöndben pihen.
Ők voltak az igazi easy,
Megtanultak egymásban bízni.
Nem voltak hősök, csak azokkal harcoltak,
De a háborúban sosem magukra gondoltak.
Ha kellet bárkiért visszafordultak,
Oda is, ahol nagy csaták dúltak.
Mikor a kiugrás után szétszórtak.
Megtalálták végül egymást,
S a németeknek mutattak egy s mást.
Igen, ilyenek voltak, nagy emberek.
Ők tudták, hogy bármit lehet.
A kitüntetés soha ne legyen cél,
Egyedül csak, hogy segítsél.
Hogy, olyan legyél amilyenek ők voltak,
Alkotói az utókornak



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala