|
|
|
| Előadó: | Háborgató Maszkura |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bíró Szabolcs |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!
9 - 10 éves suliba járó csóró egyszerű kis kölyök lehettem
Amikor apámtól kapott piros tangóharmonikát a nyakamba vettem!
Gürcölt sokat érte mint apa ki a fiáért teszi
Hátha megtanul rajta játszani később meg hasznát is veszi
Együtt nótázgattak próbáltak ízleltek a hangját
S ha majd felnövök szép lassan én is alakítok egy bandát
Boros állapotban többször a kedvére raktam
A piros rózsák beszélgetnek hallgatóért még fagyi pénzt is kaptam
Büszke volt a család a szomszéd tűrte a rokonság ma sem hinné
Hogy nekem is sikerülhet és a keresztfiú meg valamire is vinné
Még apám sem bízik bennem , az anyám meg kételkedik
A tesóm szeret aki nem ismer az rosszul vélekedik
Mindezt később a családfő vagyis az apa folyton csak felhányja
Mindez csak általa van én meg anyám semmirevaló fajtája
Iskolába is jártam nem tanultam csak a zene érdekelt
Gyenge elméjű vagyok voltam mindig de engem e gondolat éltetett
Lusta mocsok állat vagyok mert már semmi sem mozgat
Tartom magam ehhez , mert nálam szent ez a mondat
Folyton éneklek mint a rigó és örök táncot járok
A legutolsó megállóban ácsorgok s a hiphop szerelmére várok
Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!
Részeges passzban üvölt , hogy még meddig tartson a háznál
Nem dolgozom csak űzöm a hóbortom hülyébb vagyok másnál
Ez már így marad , nekem jó így , jó vagy nem jó ez van
Hogy mit gondol a világ , nehogy mar azon törjem az agyam
Bezárkózom a szobámba és zenére veszem a hangom
Fejhallgatóban instru szabadon üvölt és így telik napom
Aki elhalad ablakom alatt az azt hiszi megbolondultam
Már a családnak is egy kín de sajnálom ilyen ez a film
Ami nem csupán színdarab 2 felvonással hol a színpad a terep
A végsőkig tartó mellékszerep nehezebb mint a főszerep
Csak egy gondolat bánt engem , hogy máshoz nem értek csak ehhez
És nem akarok mást csinálni csakis kimondottan ezt
Amíg 10 ujjam van és billentyűk előttem meg papír és ceruza
Mikrofont nem cserélem fel a kapával raphoz ragadok mint a medúza
Azt mondják a zene nem tart el , felkopik tőle az állam
Anyámék hátán éljek örökké , vagy eltart majd az állam
Nem lopom a napot merengető kanállal nyelem a hiphopot
Én nekem reggeli ebéd vacsora ő éhen soha nem hagyott
És , hogy a szakmával mi lesz , arról mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!
Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!
Maskara , Maszkura , Szabolcs , Erdélyi Háborgató Magyar
Rímek formájában mosul le rólam a bűn a kosz s a var
Mert nálam Keresztelő János a HipHop , Nílus helyett Maros
Fejem rap zenétől zavaros , ez így marad hidd el nem sajnos!
Gyógyíthatatlan betegség kiölhetetlen vírus mi belem költözött
Ha le scanelsz tetőtől-talpig , minden porcikám fertőzött
Feleségem is, kurvám is, ő lesz, vele nászútra indultam
Véget nem érő kaland , s ha igen is végül , mondhatom ...... megtisztultam !
Refrén:
Apám anyám azt fújja drágám nem jó ez a szakma
De jó lenne végre ha a hozza nem értő szájára lakatot rakna .
Nekem már nem használ a szép szó , mondhatnak akármit
Zene legyen , a többi nem számít!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
