|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Nyári Roland (Shady) Ács Róbert |
|
Kozma Kata |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | pop |
| Címkék: | Keressük! |
Úgy fújjon a szél
Úgy fújjon a szél
Értünk bármit megtennék
Egyedül is szar volt,
de ugyanúgy
nem bírtam már vele se,
Szerettem de mára már
nem ugrik be a neve se
Talán nem igaz a fele se
Hidegen hagy ő, meg a múlt
és nem érdekel, hogy nevet-e
Akinek fontos volt
mindenki csak én nem,
Belehaltam de akkor is
tovább kellett lépnem
Tudom, hogy ezt nem értheti
senki, de még én sem,
Félek, hogy én voltam
a fekete folt a képen
Emlékszem megszokásból
éltük meg a heteket,
És arra, hogy miatta voltam
olyan paraszt veletek
Olykor a szemünk előtt
játszódik a jelenet,
De megesik, hogy valahogy
mégsem látjuk a jeleket
Tudom többé már
nem leszek felelőtlen
Hisz benned minden megvan
amit keresek egy nőben
(Ígérem hogy)
együtt megyünk át tűzön vízen
Úgy fújjon a szél,
Hogy hozzád vigyen
Hibázunk mindketten
De mondd hogy ki nem
Úgy fújjon a szél,
Hogy hozzád vigyen,
Együtt minden szép
Jöjjön tűz vagy jég
Értünk bármit megtennék
Miért nem találom kit keresek?
Mitől vagyok más,
mitől vagyok kevesebb?
Körülöttem családok,
körülöttük gyerekek,
De én még nem mutattam meg,
hogy milyen az, ha szeretek
Jöhetnél, szenvedtem eleget
Úgy érezném, a világ ennél
nem is lehet kerekebb
Itt lennél velem este,
reggel mikor felkelek
Felélesztenél engem,
ha már mindenki más eltemet
Egyik kezed kezemben,
a másikban eper shake
Együtt néznénk ahogy
egymást kergetik az esték
A szádra csókot festek,
az emberek csak lessék
Te az enyém, én a tiéd,
nincs mód, hogy elvehessék!
Miért ne kezdhetnénk
újból, nem kiégve?
Miért ne tehetném szívem a tiédre?
Miért ne lehetnél válasz a miértre?
Úgy fújjon a szél,
Hogy hozzád vigyen
Hibázunk mindketten
De mondd hogy ki nem
Úgy fújjon a szél,
Hogy hozzád vigyen,
Együtt minden szép
Jöjjön tűz vagy jég
Értünk bármit megtennék
Jöhet bármi, felfogtam,
nem lehetek gyáva,
Veled szabadnak lenni,
lehet túl nagy az ára,
Meghalunk minden nap
és újjászületünk közben,
De nem lehet, csak megyünk
és eltűnünk a ködben,
Odaveszünk mind a ketten,
elsodor a hullám,
Visszaforgatnám az idő
kerekeit, ha tudnám
Nem tudom mi lesz,
amikor ma lemegy a nap,
Jön az elmúlás, megízlel,
aztán beleharap,
Nem a könnyebb
utat választjuk, a meredeket,
Ha megtudják, hogy szeretsz,
a világ beleremeg,
Már érzem mit akarok,
nem tagadom le neked,
De miért nem lett könnyebb,
egyre csak nehezebb?
Zuhanok és már nincs aki elkap,
Ha nem éget a vágy minket,
a hitem is megfagy,
A türelem elfogy,
utolsó szavadon lógok,
Megmondtad,
csak veled lehetek boldog
Egyszer tél
Egyszer nyár
Néha jó
Néha fáj
Ég a tűz,
Mégis ráz a hideg
Úgy fújjon a szél,
Hogy hozzád vigyen
Hibázunk mindketten
De mondd hogy ki nem
Úgy fújjon a szél,
Hogy hozzád vigyen,
Együtt minden szép
Jöjjön tűz vagy jég
Értünk bármit megtennék
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
