|
|
|
| Előadó: | Tibbah |
|---|---|
| Album: | Matató Ménkű |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 04:03 |
| Szövegírók: |
Deego Day Für Tibor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Bloose Broavaz |
| Stílus: | Rap, Hip-Hop |
| Címkék: | Keressük! |
Tibbah:
Rosszul alszom, nem álmodok régóta,
Melós vagyok, nem jogász, vagy pilóta,
Perc, óra, nap, hét, már nem is számolom,
Egy hónap, egy év, nem akadok el a számokon,
Kínpad és színpad, ez elég kettős élet,
Munkás vagyok,de néha királyként élek,
A melóban tipornak, a porondon szeretnek,
Tibornak hívnak, kit a remény mellé temetnek,
Sajnálom az időt, mi nem megy öröm számba,
Az életem a dalaimban, kiterítve plánba,
Ki taposom az utamat, nem a másét járom ,
Teszek a célért, és nem a sorstól várom,
A löttyedt test alatt vasból van az akarat,
Naponta döntöm le a körém húzott falakat,
Oroszlán vagyok egy augusztusi csávó, én
Harcban maradok, míg nem földel el egy ásó
Diggieman:
Csak kaparom a sorsjegyem, és bízom a vakszerencsében,
Van ki a zenét látja csak az egyetlen, örök szerelmének,
Mindenki titokban vágyik rá: bárcsak engem is szeretnének,
S akit földbe tapostak tegnap, holnap az égig emelnének,
Day:
Az ember változik, az én sorsom marad,
Mikor zenélek érzem igazán hogy a szívem szabad,
Lekötnek a láncok, a főnökök, mindent a cégért,
Egy napot cserélnék hogy mások az életemet éljék,
Nem bírnák kettő percig, de nekem fekszik,
Az igazi férfit nem a kondi, hanem az élet edzi,
Mindig előre menni, a meló már rutinból megy,
A pénz sosem elég, a kukában landol az újabb sorsjegy,
A színpadon fellélegzem, érezd a kettősséget,
A család a szemem előtt bírnom kell a felelősséget,
A napok ettől szépek mindig a maxot adom,
A flow mindig atom ne hidd hogy majd egyszer abbahagyom,
Este még MC ma meg már húzom az igát,
Tegnap sztár voltam,az ölembe hullott a világ,
Ma már más vagyok az emberek sokszor csak lenéznek,
De ne a munkámat ítéld meg bazdmeg hanem a zenémet!
Diggieman:
Csak kaparom a sorsjegyem, és bízom a vakszerencsében,
Van ki a zenét látja csak az egyetlen, örök szerelmének,
Mindenki titokban vágyik rá: bárcsak engem is szeretnének,
S akit földbe tapostak tegnap, holnap az égig emelnének,
Antal:
Harmatos reggel, gőzölgő kávé
Beosztott percek, nincs semmi ami ráér
A képem, mint egy kiült bárszék
A lelkem falhoz csapott tányér
Az élet tesztel, legtöbbször átmegyek
Nem adja már fel, hogy én dolgozzak más helyett
Jönnek szebb napok, fújnak még más szelek
Hiszek a sorsban, hiszem, hogy egyszer rám nevet
Nem vagyok már gyerek, a nevem fiatal
Egy köz foglalkoztatott vagyok, aki kiakadt
Csak a torz tükörképed
Aki mikor feladod, akkor is ütőképes
Nem hiszek benne, hogy a múltat el kell temetni
Ahogy abban se, hogy ez van, ezt kell szeretni
Erősen Bak vagyok, egy januári forma
Aki tudja mi a dolga, és hajt míg meg nem oldja
Diggieman:
Csak kaparom a sorsjegyem, és bízom a vakszerencsében,
Van ki a zenét látja csak az egyetlen, örök szerelmének,
Mindenki titokban vágyik rá: bárcsak engem is szeretnének,
S akit földbe tapostak tegnap, holnap az égig emelnének.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
