|
|
|
| Előadó: | Bíró Eszter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hegyi György |
|
Födő Sándor Fodo |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | gyerekdalok |
| Címkék: | gyerek, húsvéti, ünnep [+] |
Ej-haj Tóbiás,
Itt a húsvét, nincs tojás!
Tóbiás, a húsvéti nyúl levelet kapott,
Tyúkanyó írt: “Náthás lettem, tojást nem adhatok!”
Tóbiásunk orcájából kifutott a vér:
A tojástalan Húsvét sajnos fabatkát sem ér.
Kihez menjen, mihez kezdjen szegény Tóbiás?
Húsvéti ünnepekhez csak tojás jó, semmi más.
Kérlelte a madarakat: “Kedves szárnyasok!
Segítsetek átvészelni ezt a pár napot!”
Ej-haj Tóbiás,
Itt a húsvét, nincs tojás!
“Segítenék!” röppent oda egy fess őszapó,
“De tojásom oly picinyke, hogy nem volna jó!”
A varjak elrepültek, a szarka nevetett,
De egy veréb szíve Tóbiáson végül megesett.
“Menj csak haza, várd a postást!” csippantott oda,
És a választ meg sem várva elröppent tova.
Tóbiásban újjáéledt kissé a remény:
A húsvétot megmentheti egy veréb-lelemény.
Ej-haj Tóbiás,
Itt a húsvét, nincs tojás!
Nemsokára meg is jött egy hatalmas csomag.
Izgatottan bontogatja, mi lehet? Nocsak!
Szép gondosan csomagolva rengeteg tojás,
Megmenekült hát a Húsvét, örül Tóbiás!
Találgatja, kitől jött e váratlan segély.
Ki a küldő? Páva? Túzok? Vagy egy seregély?
Törheti a fejét, de ki sosem találja:
A feladó egy krokodil, a veréb barátja.
A feladó egy krokodil, a veréb barátja.
Nincs baj, Tóbiás,
Itt a húsvét, lesz tojás!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
