|
|
|
Egy szende lány, lakhelye a nyüzsgő Tokió,
Hazaérve a kamrában kutat:
Vacsoraképp talán egy kis szusi volna jó!
Ám egyszerre mérgesen kifakad:
Ó jaj,
Zsizsikes a rizsem, hogy lesz így vacsira szusim?
Most rágódhatok megint a nyers halhusin!
Ó, zsizsikes a rizsem, a sárkány rúgja meg!
De sütök egy rozscipót, majd azzal elleszek.
De ó jaj!
Zsizsikes a rozsom is, a cipó sem opció,
De bármiből jól jönne egy komolyabb porció!
Ó, zsizsikes a rozsom! Hogy főzök vacsorát?
Olyan éhes vagyok, mint egy rozsomák!
Nincs más hátra, a kisrezsómon vizet forralok,
Sok zöldséggel, sok tésztával egy jó levest felrakok!
Jaj!
Zsizsikes a rezsóm, itt megáll az ész!
Ellepett már mindent e rémes rovarvész!
Ó, zsizsikes a rezsóm, de tudom, mit tegyek:
Egy jó étterembe máris elmegyek.
De ó jaj!
Zsizsikes a rúzsom, sminkelés kilőve.
Ilyen nyúzott arccal jó lesz egy kifőzde.
Zsizsikes a rúzsom! De eszem, és üstöllést,
Megállítom az elzsizsikeskedést!
