|
|
|
Nem titkolom, időnként rossz fiú vagyok
Ne kérdezd, mért, ezt nem tudom
Az életem ugyanúgy élem én,
Mint bárki más e földi színpadon
Nem titkolom, időnként úgy üvöltenék
S kidönteném szobám falát
Olyankor mindig repülni szeretnék
Hogy elkerüljem a magányos éjszakát
Én keresek egy arcot az éjszakában
Én keresem a sötétségben a fényt
És megyek, amíg el nem kopik a lábam
És megyek, amíg utol nem érlek én
Én keresek egy arcot az éjszakában
Én keresem a sötétségben a fényt
És megyek, amíg el nem kopik a lábam
És megyek, amíg utol nem érlek én
Mert ilyen az élet
Ilyen az életem
Mert ilyen az élet, az életem
Ilyen az élet, az életem
Nem titkolom, időnként kell egy nagy pofon
Hogy tisztán lássam helyzetem
Utána mindig talpra állok én
Mert felsegít két kis gyermekem
Nem titkolom, időnként kell egy jó ital
S kell hozzá néhány jó haver
Az évek múlnak, de sosem felejtem el
Hogy honnan jöttem és hová jutottam el
Én keresek egy arcot az éjszakában
Én keresem a sötétségben a fényt
És megyek, amíg el nem kopik a lábam
És megyek, amíg utol nem érlek én
Én keresek egy arcot az éjszakában
Én keresem a sötétségben a fényt
És megyek, amíg el nem kopik a lábam
És megyek, amíg utol nem érlek én
Mert ilyen az élet
Ilyen az életem
Mert ilyen az élet, az életem
Ilyen az élet, az életem
Nem titkolom, időnként rossz fiú vagyok
Ne kérdezd, mért, ezt nem tudom
Az életem ugyanúgy élem én,
Mint bárki más e földi színpadon
Én keresek egy arcot az éjszakában
Én keresem a sötétségben a fényt
És megyek, amíg el nem kopik a lábam
És megyek, amíg utol nem érlek én
Én keresek egy arcot az éjszakában
Én keresem a sötétségben a fényt
És megyek, amíg el nem kopik a lábam
És megyek, amíg utol nem érlek én
És megyek, amíg utol nem érlek én
És megyek, amíg utol nem érlek én
Mert ilyen az élet
Ilyen az életem
Mert ilyen az élet, az életem
Ilyen az élet, az életem
