|
|
|
Túl sok a duma és túl sok a kam’
Túl sokat tűrtem el eddig,
de erről leszoktam
Bennem robban a bomba még ma
Mindenki hallgat, mert mindenki fél
Senki sem adna neked,
de közben mindenki kér
Ilyen az emberi lét ma, szép, ha?
Te az utamban állsz
te állj az utamból
Bezsákolom a fejed,
de durvábban, mint Mutombo
Kiapadt a maradék lápos szar
az erkölcs kutadból
A füst elvitte mind,
nem maradt semmi a tudatból
Mindenki kiskirály,
de mások pénzéből
Az erkölcs hiánycikk lett,
hiányzik mások lényéből
A sokadik nem lehetsz,
így ki kell emelkedned
Van, ki seggfej lehet csak,
ki Ő, csak így emelkedhet
Megy a pity-puty,
az érdekmenedzsment
Mindenki időre be van osztva,
mint a menetrend
Minden nap kevesebb
marad meg a zsebben
Elgázolnak, kifosztanak,
csak utána hagynak cserben
Hogy kinek mije van,
hogy ki mennyibe van
Hogy ki kinek a kije,
hogy ki kibe köt,
hogy mibe’ van
Tépjed, csak kutya
a húst én addig várok
Levegőt nem kapsz úgysem,
mert a nyakadon
Én állok
Túl sok a duma és túl sok a kam’
Túl sokat tűrtem el eddig,
de erről leszoktam
Bennem robban a bomba még ma
Mindenki hallgat, mert mindenki fél
Senki sem adna neked,
de közben mindenki kér
Ilyen az emberi lét ma, szép, ha?
Mennyi agresszió
és mennyi frusztrált ember
Egy apró félreértés kell
és felcsap a lángtenger
Ömlik a hazugság a mocsok
hidd el itt bármit megtehetsz
Csak pár apró szívesség kell hozzá,
hogy itt azonnal bármit megszerezz
Semmi önbecsülés
és semmi magabiztosság
Már csak a tehetősöknek
maradhat meg a biztonság
Nincsen a lovon gyeplő,
csak vágtat fejvesztve
Akik a kormányt fogják,
közben nem értik
miért vagyunk elveszve
Tudatlanságból táplálkozó
gyáva fasiszták
Állatkínzók, fétisimádók,
korbácsolt szadisták
Pozíciófüggők és függő pozíciók
Államváltó tervek, drogfüggő víziók
Mindenki áll, hiába várod ezt
Mindegyik vár a végén árok lesz
Minden imád csak a vitába tesz
Minden csigába pipába hibára lelsz
Mindenki áll, hiába várod ezt
Mindegyik vár a végén árok lesz
Minden imád csak a vitába tesz
De minden királyra
a szavam végül átok lesz
Túl sok a duma és túl sok a kam’
Túl sokat tűrtem el eddig,
de erről leszoktam
Bennem robban a bomba még ma
Mindenki hallgat, mert mindenki fél
Senki sem adna neked,
de közben mindenki kér
Ilyen az emberi lét ma, szép, ha?
Robban
Bennem is robban, benned is robban
Bennem is robban, benned is robban
Bennem is robban, benned is robban
A bomba
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
