|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van akinek az is csak játék, hogyha a lelkembe szakad a húr
S hiába szólnék hogy így sose fájt még, ő csak pengeti újra vadul
S hiába a legszebb szándék is néha keserű az édes dal, de mielőtt itélkezel kicsit várj még, hátha bántani nem is akar
Én csak remélem tisztán látszom és hiszem, hogy őszintén
Tudom, hogy nem csak játszom a zenét
És remélem tisztán hallod, mert nem lehet őszintébb
Már a tiéd a szívem, a hangom, s a zeném
Mindig bezárul hátul egy ajtó, és hozhat felhőt az út fölé
S aztán elbújik szépen a sajtó egy újabb két perces hír mögé
Most mondják nekem vagy százan: Nehogy jég legyen a szíved helyén!
Pedig régen is volt hogy fáztam, csak akkor nem jött egyik se felém
Én csak remélem tisztán látszom és hiszem, hogy őszintén
Mert tudom, hogy nem csak játszom a zenét
És remélem tisztán hallod, mert nem lehet őszintébb
Már a tiéd a szívem, a hangom, s a zeném
A kezedbe adtam a lelkem, de kérlek ne játsz a húrokkal
Ha gondolod ne szeress úgy, de ne is mérgezd meg a dalt
Ezt a dalt, ezt a dalt, ezt a dalt is csak azért írtam,
Hogy kicsit azt érezd amit én, ilyenkor mindig egy picit meghalok a legvégén.Mondd mi kell még?
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
