|
|
|
| Előadó: | Ruttkai Éva |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Adamis Anna |
|
Másik János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Jazz, sanzon |
| Címkék: | Keressük! |
Csehov.
Deja vu.
Peregnek napok és hetek
Levelek, könnyek, évtizedek
És száll a hinta, száll velünk
A messzeség közel nekünk
Csak óhajtunk, csak sóhajtunk,
Vagy boldogtalanul mosolygunk.
Mi beleérzünk és átérzünk
Mi megérzünk és megégünk
Mi lángok nélkül lobbanunk
Ha álmodunk, s nem ébredünk
Mi nem vagyunk, csak létezünk
Ha elvágyódunk, s nem megyünk
Mi meghatódunk, s elveszünk
És száll a hinta, száll velünk
A messzeség közel nekünk
S csak óhajtunk, csak sóhajtunk,
Vagy boldogtalanul mosolygunk.
Ó, bárcsak lennénk bátrak és merészek,
Ó, bárcsak lennénk gyorsak és kemények,
Ó, bárcsak repülnénk és tombolnánk
és küzdenénk és harcolnánk
Miért száll a hinta már velünk?
Ha tetteinkben repülünk.
Nem kellenének óhajok,
Nem kellenének sóhajok.
De csak peregnek napok és hetek.
Levelek, könnyek, évtizedek.
S míg száll a hinta, száll velünk,
Úgy tűnik, mindig jobb nekünk,
Ha óhajtunk, ha sóhajtunk,
Vagy boldogtalanul mosolygunk.
Így hát mi teázunk és borozunk,
Elvágyódunk, s elhagyunk
Folytatódunk, s folytatunk
Ha győztesen is veszthetünk,
És mindent vesztve is győzhetünk
Mi meghatódunk, s meghatunk,
És ringatózunk, s ringatunk
És száll a hinta, száll velünk,
Kinn zajong, üvölt a világ,
De nem nekünk.
Kinn forr és tombol az élet,
De nem nekünk.
Mi képzelünk, hát repülünk.
És száll a hinta, száll csak száll
És száll a hinta, száll csak száll
És száll a hinta, száll csak száll
És száll, megint csak száll...
Száll száll, csak nem tudnám,
Hogy a hinta vaskos cölöpökre kötve
Valójában mindig ÁLL!
ProArt Zeneipari Jelentés 2024 - friss kutatás a hazai zenei üzlet nemzetgazdasági jelentőségéről
Tizedik alkalommal jelent meg a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért gondozásában a magyar zenei szcéna átfogó elemzését bemutató ProArt Zeneipari Jelentés.
A jubileumi kiadvány fókuszában ezúttal a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentőségének feltárása áll egy új, makroökonómiai modellre épülő módszertan segítségével.
A kutatás, amelyet a ProArt megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ adaptált és valósított meg, rávilágít a zeneipar gazdasági hatásaira, valamint más ágazatokra gyakorolt befolyására.
A zeneipar duplázó ereje a gazdaságban
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar zeneipar minden 1 forintnyi közvetlen befektetésből összesen 2,04 forintnyi gazdasági aktivitást generál, vagyis több mint kétszeresére növeli a teljes gazdaságban keletkező értéket. Ez a multiplikátorhatás nem sokkal marad el az Európai Unió zeneiparának egészére mért szorzótól (2,2), ami azt jelzi, hogy a magyar zeneipar szerkezetéből adódóan hasonló gazdasági dinamika figyelhető meg, mint a fejlettebb piacokon.
Számítások alapján a magyar zeneipari vállalkozások a mért időszakban mintegy 137,84 milliárd forint értékben végeztek zenei tevékenységet.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac 2023-as forgalmát, ami 64,2 milliárd forint volt. A zeneipar és kapcsolódó ágazataiban több mint 17 000 fő dolgozik, és évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a magyar GDP körülbelül 0,3%-át teszi ki.
Ez a közvetlen hatás meghaladja a magyar könyvpiac
2023-as forgalmát
Decentralizált és koncentrált piaci szerkezet
A magyar zeneipar vállalkozásai döntően mikrovállalkozások, átlagosan 2,5 főt foglalkoztatnak. Ez a strukturális sajátosság azt sugallja, hogy a munkaerőpiac decentralizált, és a tevékenységek jelentős részét külsős szakemberek, alvállalkozók vagy projektalapú munkavállalók látják el. Bár a szektor több mint 17 000 fő foglalkoztatásához járul hozzá, ez a decentralizált működés gyengítheti a zeneipar egységes fellépését és érdekérvényesítését, valamint növelheti a szakemberek kiszolgáltatottságát.
Ugyanakkor a magyar zeneipar rendkívül koncentrált piac is, ahol az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli. A legnagyobb 100 vállalat az iparági bevételek 78%-át, míg a legnagyobb 300 már 93%-át állítja elő. Ez azt jelzi, hogy a kisebb vállalkozások összességében csak marginális piaci részesedéssel rendelkeznek.
Az árbevétel túlnyomó részét néhány nagy szereplő termeli
A zeneipar jelentős hozzájárulása a foglalkoztatáshoz és az adóbevételekhez
A zeneipar kiemelkedő szerepet tölt be a munkahelyteremtésben és a kulturális alapú gazdasági tevékenységek ösztönzésében. A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás jellemzően rugalmas és projektalapú, ami
folyamatos keresletet generál különböző szakterületek - zenészek, technikai szakemberek, rendezvényszervezők - iránt, élénkítve a munkaerőpiacot.
Az adóbevételek tekintetében a zeneipar összesen 61,14 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetéshez. A legnagyobb részt a direkt hatások adják (28,40 milliárd forint), amelyet az indirekt (18,73 milliárd forint) és az indukált hatások (14,01 milliárd forint) egészítenek ki. Ez a hozzájárulás jelentősnek mondható, és hasonló nagyságrendű, mint például a közműadó éves bevétele (54,46 milliárd forint) vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás (49,39 milliárd forint) 2023-ban.
A működési sajátosságokból adódóan a foglalkoztatás
jellemzően rugalmas és projektalapú
Jövőbeli lépések és kutatási irányok
A ProArt Zeneipari Jelentés az első átfogó kísérlet a magyar zeneipar nemzetgazdasági súlyának felmérésére, és egyben az első lépés a szektor alaposabb megértésében. Az anyag hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megértsék a zenei szektor működését, illetve hogy megalapozott és jó szakpolitikai, illetve gazdasági döntéseket hozzanak.
A teljes jelentés elérhető ezen az oldalon.
