


| Előadó: | Xantus Barbara |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szurdi Miklós Németh Attila |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Kétszínű hold, hozzám se szólt;
Nem néz be már az ablakomon, messze kóborolt.
Csalóka szél, csak szelidítettél.
Fene nagy érzésekbe kergettél.
Elárult, elindult, meg se áll már,
Ahogy lép, az is szívet tép, vele még.
Fenn fénylett a Nap és táncolt a Hold,
Pár perce még, de régen volt.
De szép volt.
Nem is olyan rég álmodban,
A szerelem angyalod én voltam;
S arra vágytál, hogy sohase ébredj fel.
Egyszer csak valaki jött, felébresztett,
S ami tilos volt, azt megtetted;
Hát sohase álmodj többé engem már.
Nem is olyan rég álmodban,
A szerelem angyalod én voltam;
S arra vágytál, hogy sohase ébredj fel.
Egyszer csak valaki jött, felébresztett,
S ami tilos volt, azt megtetted;
Hát sohase álmodj többé engem már.
Hiszékeny nap, becsaptalak;
Elhitted, hogy a szerelem örökké tart.
Hivatlan könnyek, ha rácsöppennek;
Porrá zúznak mindent, összetörnek.
Elindult, el is múlt, nem is fáj már,
Ahogy lép, azért szivet tép vele még.
Mosolygott az ég;
A szél felkapott pár perce még, de régen volt.
Emlékszem,
Nem is olyan rég álmodban,
A szerelem angyalod én voltam;
S arra vágytál, hogy sohase ébredj fel.
Egyszer csak valaki jött, felébresztett,
S ami tilos volt, azt megtetted;
Hát sohase álmodj többé engem már.
De szép volt,
Nem is olyan rég álmodban,
A szerelem angyalod én voltam;
S arra vágytál, hogy sohase ébredj fel.
Egyszer csak valaki jött, felébresztett,
S ami tilos volt, azt megtetted;
Hát sohase álmodj többé engem már.
Emlékszem,
Nem is olyan rég álmodban,
A szerelem angyalod én voltam;
S arra vágytál, hogy sohase ébredj fel.
Egyszer csak valaki jött, felébresztett,
S ami tilos volt, azt megtetted;
Hát sohase álmodj többé engem már.
De szép volt,
Nem is olyan rég álmodban,
A szerelem angyalod én voltam;
S arra vágytál, hogy sohase ébredj fel.
Egyszer csak valaki jött, felébresztett,
S ami tilos volt, azt megtetted;
Hát sohase álmodj többé engem már.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.