|
|
|
| Előadó: | Red Bull Pilvaker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deego Dipa Fura Farkas Roland (Wolfie) |
|
Komjáti Ádám (Mr. JoeKer) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megbékéltem a múlttal,
tisztán tekintek a jövőbe.
Mondd, milyen őrült az,
ki e szép országhoz ne kötődne!
A sebeket ápolom,
mit a jelenem rajta hagyott,
Hisz nem véletlen, hogy a sors
a magyar avarra rakott.
A felelősség rajtam,
hogy gyarapítsam azt,
Amiért hősi halált halt más,
hogy megalapítsa azt.
Amit hazának hívhatok,
kinek ez mindene,
Az érzi idebent:
él a magyarok Istene!
Jöhet veszély, hazám,
én érted megyek.
Muzsika szól,
dörög a menny, ébredjetek!
Ezer éve tűr a nép, és érzi jól,
Hogy ezek
testvérnek álcázott vérszívók.
Feltűrik az ingüket a pancserek,
Gyertek, vár titeket egy hadsereg!
Egy életünk, egy halálunk, ma
Nem hátrálunk, szembeszállunk!
Szép hazánkért kardra hányunk!
Egy életünk, egy halálunk.
Ezer éve tart az isten,
Jaj nekik, ha síkra szállunk!
Egy életünk, egy halálunk:
Szembeszállunk!
Ezer éve, nem ma-holnap,
A bitanggal síkra szállunk!
Muzsika szól, verbuválnak,
Hol rejted, hazám, fiaidat,
akik nem dumálnak?
Ezer éve keserédes
a tánc a zenédre,
Testvér, mikor lépünk már
a tettek mezejére?
Kis pont vagyunk a térképen,
történelmi fricska...
Mutassuk meg a világnak,
hogy a magyar nem csicska!
Savanyú a szőlő,
minden szomszédom issza,
Mocskos a szám,
de a szívem tiszta.
Kokárda a mellemen, ellenállok,
Az egyetlen vád ellenem,
hogy szembeszállok.
Ha kell, leszek áldozat,
csak mondd, hol az oltár!
Mennyi hívatlan vendég volt már?
Innentől senki nem lesz
lehúzva, csak a roló,
Kirántom a kardot, azt' takarodó.
Nekem ez a hazám,
egy életem, egy halálom,
Akit a célkeresztembe veszek,
azt eltalálom.
Szép hazánkért kardra hányunk,
Egy életünk, egy halálunk.
Ezer éve tart az isten,
Jaj nekik, ha síkra szállunk!
Egy életünk, egy halálunk:
Szembeszállunk!
Ezer éve, nem ma-holnap,
A bitanggal síkra szállunk!
Azt mondják:
nincs magyar haza.
De nem addig van a;
Nem lesz magyar, az meglehet,
De titeket még eltemet.
Szép hazánkért kardra hányunk!
Egy életünk, egy halálunk.
Ezer éve tart az isten,
Jaj nekik, ha síkra szállunk!
Egy életünk, egy halálunk:
Szembeszállunk!
Ezer éve, nem ma-holnap,
A bitanggal síkra szállunk!
Egy életünk, egy halálunk.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
