|
|
|
| Előadó: | Jazz+Az |
|---|---|
| Album: | Egynek jó |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Geszti Péter |
|
Dés László |
|
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Üdvözöljük!
Az Ön postafiókja megtelt.
A rögzítés időpontja nyolc óra
tizennégy perc.
Megint nem itt ébredtél,
És én nem számolom már, hidd el,
Hogy hány est maradt álmatlan,
De ma a harmadik nap telt el céltalan!
Hello "édes"!
Hogy vagy képes más nővel járni a helyünkre?
Mondd, hogy képzeled?!
Na ég veled!A szeretőd én már nem leszek!
Apám szólt.Anyám szólt.
Bevágódtál itt egy szónál,
Ahogy a rendszert szidtad,
Kívántam a szádat,
Csak nekem add!
Ott vagyok, ahol a part szakad,
És minden ölelés a szívbe késdöfés.
Besokalok, mint egy vandál
Dán Juan a svéd asztalnál.
A kaput most sem zárom,
Pasitól nincs mit várnom.
Te vagy a legszebb álmom,
Lépni kell míg meg nem bánom.
A helyed vár az ágyon,
Szeretőt meddig játszom?
A sok a kedvenc számom,
Tudod, ugye egy nő több mint három?!
Ma kicsit hozzád bújtam (ye, ye!)
Ma kicsit megmozdultam
Ma kicsit maradtam még volna... (ye, ye!)
És nagyon jó lett volna,
De milyen jó lett volna... (ye, ye!)
Na szia!Mára ennyi volna!
Üdvözöljük!
Ön a hangpostását hívta.
Kérjük adja meg kódszámát,
Majd nyomja meg a kettőskereszt-gombot!
Önnek három új üzenete van.
A rögzítés időpontja...
Hahaha hazajönnél,
Még tudnánk miről beszélgetni,
Én nem haragszom rád.
Csak azért hívlak újra,
Tudom durva a "ki vagy rúgva",
de nagyon fájt...
Ó,ó hova rohantál?
Éjszaka azt mondtad maradnál.
Dönteni kell, dönteni hiába.
Három nő nem dőlhet egyetlen dugába!
A kaput most sem zárom...
Ma kicsit hozzád bújtam, (ye, ye!)
Ma kicsit nem mozdultam,
Ma kicsit úgy maradtam volna. (ye, ye!)
És nagyon jó lett volna!
De milyen jó lett volna! (ye, ye!)
Csak az a volna,
Ne lett volna!
A tönk meg a széle, és csönd.
A szív pedig döng és kisebesedik,
Ahogy a se-ki-se-be-figura végzetesedik.
Lélekszakadok,bujdokolok,
De nincs mit tenni ellenem.
Aki nincs velem én mindig azt szeretem.
Egy, két, há!
Ismertek engem!Küldjetek el,
Csak nekem ne kelljen!
3×
Ma kicsit hozzád bújtam, (ye, ye!)
Ma kicsit nem mozdultam,
Ma kicsit úgy maradtam volna (ye, ye!)
És nagyon jó lett volna!
De milyen jó lett volna! (ye, ye!)
Csak az a volna,
Ne lett volna!
Na gyere! Na gyere! Na gyere!
Jó lett volna!
Lépni kell míg meg nem bánom!
Na hello, hello édes!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
