


| Előadó: | Závodi Gábor |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Závodi Gábor |
|
Závodi Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

A belvárosban áll egy épület,
Rozzant múltját az Isten óvta meg,
Össze ne dőljön,
S hogy szebb nap is jöjjön.
A környék sem túl jónak mondható,
Megbünhődte már a sok lakó
azt, ami volt és
azt, ami lesz még.
De rég még több oldalról nagyobb volt a ház.
Ma már máshol nyílik néhány lépcsőház.
És lásd, a kisebb helyen sok jó ember él,
Kik értik azt, hogy az ígéret
nem több a semminél.
Minden lassan, furcsán működik.
A sok koldus már úrnak öltözik,
Dolgozni mégsem,
Nincs kedvük éppen.
A pincében egy festő festeget,
A padlásról szőtt álmát festi meg,
Nem látja senki,
S így álmát megőrzi.
De jaj, sok házbizalmi mindent ellopott.
És így, a legtöbb lakás mind ütött-kopott.
A ház dolgait rendbe tenni kéne már,
Nem várni azt, hogy a házmester
majd rendet tesz talán.
Század utca 21.
Ez lett az életünk.
Itt együtt sírunk és nevetünk.
Század utca 21.
Süt még a nap le ránk,
Árnyéka egyre csak körbejár.
Sok-sok helyiség egyre bűzölög,
Régi tervek álma füstölög.
Elhalt a szándék,
Más lett a játék.
A lift már régen, évek óta áll,
Felső gombjáról a Kánaán
Eltűnt már régen,
Nem nyomjuk meg mégsem.
Hát nézd! A lakógyűlés nem sok jót ígér,
Hisz már a lakbér-adósság az égig ér.
És így a döntés könnyen kiszámítható,
Hogy a rossznál már a kevésbé rossz jónak mondható.
A jókedvünk is mára majdnem elfogyott,
Az igazságból az "i" betű már régen elkopott.
A ház dolgait rendbe tenni kéne már,
Nem várni azt, hogy a házmester majd rendet tesz talán.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.