Rövid nappalok, hosszú éjjelek.
Érzem, hogy a szavak ilyenkor bennem felélednek.
Remeg a papír, reszket a tollam.
Egy újabb történet, mi rólam szól ma, vagy holnap.
Intek minden búnak, elszáll minden gond.
Ha a zene a lelkembe mászik,
halld meg, hogy mit mond.
Őszinte minden sora, elvisz mindenhova.
Hol boldog voltam s hol a szívem darabokba.
Nem hiszek darabokba, nem hiszek szerepekbe.
Abba hiszek, ki vagyok, azt mutatom a szemetekbe.
Nem hiszek a lapokba, nem hiszek a szerekbe.
Tisztán látom a világot, így mindig tudom merre.
Volt, hogy haldoklott a tűz,
de nem adtam fel, látod, az új dalom mellett ülsz.
Van, ki feladja, de van, ki az álmokért küzd.
Van, ki értékeli, ha a tömegből kitűnsz.
Őrzöm a lángot, még élek, a zene a szívemben él
Éled minden dallamon a szó, a rímek tengerén
Őrzöm a lángot, még élek, a zene a szívemben él
Éled minden dallamon a szó, a rímek tengerén
Minden dallam a szívembe újra éled.
Feketéből színesbe borult újra a lélek.
Megtaláltam az utam, miről már le nem térek.
Vissza már nem nézek, tovaszáll a szélnek
az ének, mi sok fájdalmat hozott.
Intek a múltnak, magam mögé csak fátylakat dobok.
Álmokat kergetek, még a szívem dalolva dobog,
dalolva dobog... dalolva dobog.
Őrzöm még, őrzöm még, őrzöm még a lángot.
Őrzöm még, őrzöm még a szívemben él, a szívemben él.
Őrzöm még, őrzöm még, őrzöm még a lángot.
Őrzöm még, őrzöm még a szívemben él, a szívemben él.
Őrzöm a lángot, még élek, a zene a szívemben él
Éled minden dallamon a szó, a rímek tengerén
Őrzöm a lángot, még élek, a zene a szívemben él
Éled minden dallamon a szó, a rímek tengerén
Őrzöm a lángot,
Őrzöm a lángot a rímek tengerén.
Őrzöm a lángot még...
Őrzöm a lángot még...
Az Obituary 40 éves múltjában többször járt már nálunk, legutóbb tavaly a Sepultura vendégeként léptek színpadra, hogy velőt rázó dalaikkal megmozgassák a magyar közönséget. Július 30-án azonban ismét visszatérnek, hogy a Dürer Kert nagytermében adjanak felejthetetlen koncertet.
Az Obituary már 1984-ben füstbombákkal várta a közönséget a koncertjén
Az Obituary 1984-ben alakult Executioner néven. A helyi tampai bandák, mint a Nasty Savage és a Savatage, valamint a korai Metallica és Slayer hatására a Tardy fivérek a garázsukban zenekart alapítottak, majd korán színpadra is léptek. Bár a tagok többsége még fiatalkorú volt, a koncerteken már ekkor is érett előadással, dobemelvényekkel, füstbombákkal várták a közönséget.
A zenekar azóta sem adott lejjebb az élő fellépések hangulatából
Akik követik a munkásságukat tudhatják, hogy soha nem kell félgőzre és visszafogottságra számítani egy Obituary műsor közben. Sosem hajszolták az elismeréseket vagy a közösségi média népszerűségét, és sosem törődtek a trendekkel.
11 stúdióalbumon és számtalan koncerten vannak túl, mégis
megmaradtak a gyökereiknél: az emberileg elképzelhető legdurvább zenék egyikét játsszák és ezzel világszerte hűséges rajongótábort építettek.
A 2017-ben kiadott Obituary self-titled lemezük akkor jelent meg mikor a death metal épp reneszánszát élte és ennek köszönhetően a régi rajongók mellett újak is felfedezték, milyen erő lakik a zenekarban. Ennek bizonyítéka volt például a Slayerrel közös európai turné is.
A zenekar 2023-ban újabb lemezt jelentetett meg, a A Dying of Everything mindent hoz, amit az Obituarytól elvárhatunk: thrash („Barely Alive”), groove („The Wrong Time”, „My Will to Live”) és a mindent lehengerlő hangulat is ott van a dalokban.
A zenekar kötődése Magyarországhoz nemcsak a korábban itt megtartott koncertek miatt erős, hanem a Gróf Balázs által nekik gyártott videoklipek is segítik, hogy a banda biztosan jó szájízzel, erős műsorral érkezzen Budapestre.
A hazai közönség az Obituary által teremtett atmoszférából már többször részesült, de a legutolsó lemez dalai július 30-án kapnak igazán teret, hiszen ezúttal egy headliner bulival vár mindenkit a Dürer Kertben a zenekar.
Fotók: Obituary x Live Nation Magyarország