|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hogy hogyan is kell zene-ebédet főzni?
Először is ki kell magunkből vetkőzni!
És megfogni mindent, ami használható,
Hidd el nálam nincsen jobb tanácsadó!
Aztán tegyünk szert egy jó kis harmóniára,
És ízlés szerint még egy kis piára,
Az ára senkit nem érdekel,
A közönség sosem azt fogyassza el!
Még egy csipetnyi íz
És már szinte kész az egész!
De most nem a krémlevesről,
Hanem egy énekesről,
Szól a nóta, aki már mióta,
Csak megszületett, s az eszét tudja,
Annyit írt már, hogy szinte únja,
És hogy ugyanazokat a fura köröket futja,
Hogy nincsen kikövezve még az útja!
De sabaj megint egy éjszakára,
Szóljanak hát a dalai máma!
Refrén:
A Dalai láma dalai
Jók lesznek megint egy éjszakára!
A Dalai láma dalai,
Szóljanak hát a dalai máma.
A Dalai láma dalai
Jók lesznek megint egy éjszakára!
A Dalai láma dalai,
Szóljanak hát a dalai!
Máma már talán valaki más se írja,
De néhány ember fejébe bírja
Tartani így is az ő nevét,
S, ha imára szomjas az Istenért!
Volt aki azt mondta róla egyszer,
Hogy gyerekek itt vannak veletek,
A bölcseletek, amiket ő mondd,
Ha nem a Dalai láma,
Jók lesznek azért a Dalai máma!
Refrén
Máma már könnyen elkövet a szerző egy hibát,
Hogy innen-onnan, ha nem is akarja, elcsen egy harmóniát!
Jaj, nade így lesz a végén új a régi,
S az élményt a tartalom már magéri,
S ha kérdik a végén a véleményt
S a fáma így szól: Ezt megírták már, de máma:
Refrén
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
