|
|
|
| Előadó: | Cecei Szabó Zenekar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó László (Belmondo) |
|
Szabó László (Belmondo) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Van nekem egy kis tanyám, egy édes otthonom,
Ott élt egykor jó anyám, volt szép gyermekkorom.
Apám régen ott tanított futballozni még,
Bárcsak újra megfoghatnám áldott két kezét! /ha visszajönne még /
Édes volt a szerelem és édes méz a bor
Gondok nélkül, cimborák közt telt az ifjúkor.
S bár vágyak szárnyán felkapott, és messze vitt a szél,
Vándor szívem néha-néha mégis hazatér. / újra visszatér /
REFRÉN:
Jó barát, ha megérzed az akác illatát,
Ha meghallod a távolból a harangok szavát,
Szíved mélyen tudnod kell, mi összetartozunk,
Ma minden vándor útra kél, újra találkozunk!
Mennyi minden változik, az idő elszalad,
De lelkünkben a sok-sok emlék örökre megmarad.
Jó, ha tudja minden ember, honnan indult el,
Mert lehet, hogy egyszer a csillagokba ez repíti fel.
Jó barát, ha megérzed az akác illatát,
Ha meghallod a távolból a harangok szavát,
Szíved mélyen tudnod kell, mi összetartozunk,
Mindig visszavár a kis falunk!
Egy régi képről rám nevet, egy csinos barna lány,
Szerelmünkre, Istenem még emlékszik talán.
Lehet, hogyha újra látom, meg sem ismerem,
Pedig milyen csodás volt az első szerelem./ még most is keresem /
Ábrándozva áttáncoltunk sok-sok éjszakát
Összebújva hallgattuk a szép melódiát,
S megfogadtuk, bárhova is vet az életünk,
Kis falunkba néha-néha mégis eljövünk. / újra itt leszünk /
REFR:
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
