|
|
|
| Előadó: | AK26 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mikor elfogy a hangom,
És senki sem törődik azzal már,
Hogy ez nem a maszkom és
Csak kínoz a fájdalom.
Megfagyott a lelkem,
Sose gondoltam volna,
Hogy ez vár rám,
Bántottatok engem
Bennem nincsen több érzelem.
Megint kaptam egy pofont,
A fájdalom éget és
A könny folyik az arcomon,
Túl gyenge vagyok még,
Minden nap érzem,
Hogy egyre húz le az örvény.
Jó lenne egy töltény,
Amivel megszakadna
Ez a törvény, hogy az
Apám jön a nadrágszíjjal, és
Addig üt ameddig bírja.
Lila ütések nyomai a testemen,
Megmutatnám én, de csak szenvedek,
Hogy az életem végtelen fájdalom,
Kinek szóljak én nem merem,
Nem tudom, pedig tudják,
Hogy rettegek tőlük,
Jó lenne elszökni előlük,
De csak a szobám fala
Őrzi titkomat,
Édesanyám szórja a szitkokat.
Mikor elfogy a hangom,
És senki sem törődik azzal már,
Hogy ez nem a maszkom és
Csak kínoz a fájdalom.
Megfagyott a lelkem,
Sose gondoltam volna,
Hogy ez vár rám,
Bántottatok engem
Bennem nincsen több érzelem.
Nem tudom, hogyan törhetnék
Ki innen nem tudom, hogy
Meddig bírom ezt idebenn
Úgy várom, hogy segítsen valaki
Fentről, csak szenvedek az első perctől.
Az apám jön megint,
Látom, hogy ivott, az anyám
Csak legyint, és fel kell
Készülnöm, hogy leül mellém,
Én elfutnék innen, ha megtehetném,
És ordít, hogy megint mit
Csináltál fiam, pedig csak
Ültem és meg se szólaltam.
Én úgy érzem, hogy nem bírom sokáig,
Megtehetnek velem ezek itt akármit,
Ahogy az ökle a gyomromba vág,
Csak némán sikoltok,
Felszakad a szám,
Az eső csak hullik, és értem
Sír az ég, hol van a segítség.
Mikor elfogy a hangom,
És senki sem törődik azzal már,
Hogy ez nem a maszkom és
Csak kínoz a fájdalom.
Megfagyott a lelkem,
Sose gondoltam volna,
Hogy ez vár rám,
Bántottatok engem
Bennem nincsen több érzelem.
Legyőzöm a félelmem,
Legbelül él bennem,
Próbálom rejteni,
Közben megfejteni,
Nem nyom el az álom,
A napot hiába várom,
Önmagamat nem találom,
Mert minden nap jön a halálom.
2x
Mikor elfogy a hangom,
És senki sem törődik azzal már,
Hogy ez nem a maszkom és
Csak kínoz a fájdalom.
Megfagyott a lelkem,
Sose gondoltam volna,
Hogy ez vár rám,
Bántottatok engem
Bennem nincsen több érzelem.
2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter
