|
|
|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | 5. Fejezet |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 3:24 |
| Szövegírók: |
Nyári Roland (Shady) |
|
Nyári Roland (Shady) |
|
| Kiadó: | WMMD |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Messzire kell még elmennem,
De tudom, hogy itt vagy mellettem,
Fogd meg a kezem és nézz ide rám,
Érzem, hogy visszajössz hozzám.
A hited visszaadom, tudom elvesztetted,
Remélem az életed velem tervezted meg.
Nem ígérek semmit sem, a tetteim beszélnek,
Néha nem lehetek melletted, te mégis megérted.
Te vagy aki hazavár, az ölelésed nyugalom,
Rád gondolok akkor is, ha napokig csak utazom.
Ha megkérdezik tőlem,
nem titkolom, hogy szeretem,
Ha felfalna a magány,
ma tudom már, hogy vele nem.
Ébren álmodom, a kívánságod leszek én,
Nem mondom, hogy örökké,
csak holnap meg ezer év.
Néha büszke vagyok, de egy pillantásod leszerel,
Ha egyet kívánhatnék az biztos, hogy te leszel.
Messzire kell még elmennem,
De tudom, hogy itt vagy mellettem,
Fogd meg a kezem és nézz ide rám,
Érzem, hogy visszajössz hozzám.
Betakarózom az első nyári széllel,
Amíg összebújunk addig a tavasz lelécel,
Hosszú nap után a földre hajítom a pajzsom,
Fáradt fejem elillanó illatodra hajtom.
Rövid az éjszaka, felemészt a reggel,
De túl rövid a reggel, megmérgez ahogy fekszel,
Csatába hív a délután, és újra úton,
Elbúcsúzom estig, megint ugyanazt fújom.
Elvakít a fény a sötétség megtámad,
A nyomomban szalad, és soha el nem fárad.
Az utam olyan hosszú, ahogy mondják
De egyszer visszatérek hozzád…
Messzire kell még elmennem,
De tudom, hogy itt vagy mellettem,
Fogd meg a kezem és nézz ide rám,
Érzem, hogy visszajössz hozzám.
Egy utazás az életünk, egy utazás a lét,
Egy alagútban ébredünk és keressük a fényt.
Amire most várunk, arra nem akartunk várni,
Amerre most járunk, arra nem akartunk járni.
A hosszú ölelésben elvesznek a percek,
Lehunyom a szemem, ezzel leplezem a terhet…
Elbújok válladon, elrejtem könnyem,
Oly nehéz a búcsú hát ne engedj el könnyen.
Egy ölelést, egy csókot azért elviszek az útra,
Ezzel szűkösen kibírom, amíg viszontlátlak újra.
Egyszer eljön az a nap, amikor távozni kell,
De ha visszanézek, tudom azt, Te velem leszel…
Messzire kell még elmennem,
De tudom, hogy itt vagy mellettem,
Fogd meg a kezem és nézz ide rám,
Érzem, hogy visszajössz hozzám.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
