|
|
|
| Előadó: | Nagykovácsi Ilona |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nádas Béla |
|
Nádas Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | Keressük! |
Nem akartam mást, csak egy kis boldogságot;
Pompát, ragyogást nem is kívántam még.
Nagyravágyó sosem voltam én,
Nem szédített fakó, talmi fény.
Elég volt egy jó szó néha, s a halvány remény,
De mióta én a két szemedbe néztem,
Nem vagyok szerény, más ember lettem már.
A legszebb, a legjobb kell nekem,
És ez Te vagy nékem kedvesem!
Lemondásnak vége, boldoggá tett végre,
Ez a szerelem.
Mindig az árnyékos oldalon jártam,
Pedig a napfényre régóta vártam,
De mindig elkerült, sápadt volt az orcám.
De most a napfényes oldalon járok,
Valóra váltak a régi szép álmok,
S úgy érzem, a napfény örökké süt majd rám.
Nem akartam mást, csak egy kis boldogságot;
Pompát, ragyogást nem is kívántam még.
Nagyravágyó sosem voltam én,
Nem szédített fakó, talmi fény.
Elég volt egy jó szó néha, s a halvány remény,
De mióta én a két szemedbe néztem,
Nem vagyok szerény, más ember lettem már.
A legszebb, a legjobb kell nekem,
És ez Te vagy nékem kedvesem!
Lemondásnak vége, boldoggá tett végre,
Ez a szerelem.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
