


| Előadó: | Oláh Gergő |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Rizner Dénes |
|
Oláh Gergő |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Fúj a szél, valahogy oly fenyegető ez a tél
Tömegeket szíven üt egy kérdés: Miért élsz?
Te meg én, vonulunk a menetelők közepén
Viharok és sivatagok mélyén, a végén
Hát látod, egyszerre széthullt minden
Mi úgy tűnt fontos, már csak régmúlt
Úgy vádol száz elvesztett tévút
De pont itt távol, benned egy fény gyúlt
Jó, hogy jöttél
Úgy vártam már ezt az érzést
Őszintének lenni, nem játszani el
Hogy minden szép, most itt
A történet végén, nem számít már semmi
A szív maradt, és csak te meg én
Jó, hogy itt vagy,
a kezem nyújtom feléd
Amim van az a tiéd is,
vedd el a felét
A világ mint egy sakktábla,
minden fekete fehér
Ha valaki szeret, és van
a fejed fölött fedél
A leggazdagabbak közül
az egyik, hidd el te vagy
Ebben a versenyben
nem számít, ha valaki lehagy
Mit ér a pénz, ha fúj a szél,
dörög az ég, és itt kell
hagynod mindened
Mert nyílik az ajtó, vakít a fény,
mindenki csak neked integet
Jó, hogy jöttél
Úgy vártam már ezt az érzést
Őszintének lenni, nem játszani el
Hogy minden szép, most itt
A történet végén, nem számít már semmi
A szív maradt, és csak te meg én
Az óramutató csak pörög,
beborul az ég, dörög
Minden változik, aki lassan jön,
majd gyorsan távozik
Éjszakákon ébren, amit
láttam régen nem feledem
Egy madár ahogy
keresztül az égen
Bármid van, vagy bármid lesz
Azok is csak tárgyak
Én meg érzem,
ahogy szorít az idő
Még mire várjak?
Egy mosolyra mindig
csak mosoly lehet a válasz
Te lakni vagy élni jöttél ide?
Gyorsan válassz
Hát látod, egyszerre széthullt minden
Mi úgy tűnt fontos, már csak régmúlt
Úgy vádol száz elvesztett tévút
De pont itt távol, benned egy fény gyúlt
Jó, hogy jöttél
Úgy vártam már ezt az érzést
Őszintének lenni, nem játszani el
Hogy minden szép, most itt
A történet végén, nem számít már semmi
A szív maradt, és csak te meg én



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.