


| Előadó: | Révész Sándor |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Révész Sándor |
|
Henko Von Michael |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Oh! Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj
Nem, hát erről semmiféleképpen nem akarok beszélni
Ez egy privát magánügy
Ja hát ha elmondanám a történetet
Akkor úgy szólna, hogy
De hát egyáltalán ez valakit érdekel
De honnan is kezdjem el
Ok, jó, ő a francia lány, rendben
Meghívást kaptam egy hajóra
A szerződésben az állt, hogy énekelnem kell
Oh-la-la-la
Átszeltük az óceánt
Így énekeltem, arról pedig tudtam
Hogy Floridába jönnie kell
Finom úri vendégekkel érkezett
Volt köztünk néhány nagynevű művész
Ez neki nagyon-nagyon imponált
Különösen Bobby, a bűvész
Én és a francia lány
Én és a francia lány
Soha senkit még nem vártam így mint őt
Hát persze ha azt még nem mondtam volna el
Mi nagyon-nagyon-nagyon szerettük egymást
De ahogy a bűvész, ő és én
Mi állandóan együtt voltunk
Ez egy idő után egy kicsit fárasztott
Ő még akkor természetesen a jó barát
A lány legalább négy nyelven beszélt
Tudod a bűvészeknek mindig szükségük van ilyen segítségre
Aki fogja a nyulat, a kalapot, a pálcát, a kártyát
Hívta őt is menjenek utazzanak a világba
Első cél talán Las Vegas
De ő maradt velem
Jamaicában reggie zenét hallgatunk
Áh, ez nagyon jó
Puerto Ricoban vettem neki egy nagyon szép kalapot
A Bahamákon együtt fürödtünk
Kolumbiában megszólalt: Jó napot
Februárban lejárt a szerződés hazajöttem
Azóta itt vagyok
Még három hét sem telt el
Kaptam tőlük New Yorkból levelet
Tájékoztatásul csak annyit közöltek
Hogy ott házasságot kötnek
Természetesen Bobby és ő
Au revoir
Ennyi a történet
Mademoiselle
Én és a francia lány
Én és a francia lány



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.