|
|
|
Üres a színpad, kihunynak a fények,
Pihenni megy a gitár,
A taps, a sikoly, a hangos siker
Csendesebbre vált.
A szívedbe írva viszel egy dalt,
Újrajátszod magadban,
Hogy könnyebb legyen minden,
Csak hallgasd nyugodtan!
Egy újabb koncert, az a hely,
Ahol mindig várunk rád,
Aki velünk énekel,
Elsősorban egy jóbarát.
Megsárgult képpel dúdoljuk el,
A Kis magyar historicát,
És elmorzsolunk egy könnycseppet,
Ha a tizenötmillió elszállt.
Neked pendül a gitáron a húr,
Érted szól a dob!
Rólad szól az ének,
Elkísérnek a dallamok!
A zene mindig velünk marad,
Bárhol járhatunk!
Nyisd meg a szíved, adj rá hangot,
És máris együtt vagyunk!
Az utadon kísérjen el,
Egy dal, ami szíven talál,
Emlékezz rá, honnan jöttünk,
S merre megyünk tovább.
Ha nyílik az ég, a felhők fölött,
Mindig ott süt a nap,
A zene ott kezdődik, ahol
A szavak már nem hatnak!
