|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | 5. Fejezet |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 3:34 |
| Szövegírók: |
Nyári Roland (Shady) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | WMMD |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén: (Horus)
Haragos a szívem, megdermed, ha támad a szél,/
Eltemet ez a föld, ha végleg beszövi a fátylat a dér,/
Kérlek vidd el a szavaim a porból, nem marad ennyi se már,/
Elengedem a szívem, de csak ott ahol senki se jár.
Verze 1: (Shady)
Nesztelen nappalok, és hallgatag éjszakák,/
Az együtt töltött időkkel összefonódott a némaság,/
Ez a gyötrődés magamban, már nem mostani,/
Egyszer csak azt vettem észre, hogy már nem tudok mit mondani,/
Hogy jutottunk idáig, ki változott meg, te vagy én?/
A másik szobában gondolkodom, a sarokban egy kanapén,/
Kérdeztem, hogy mi zavar? Kérdeztem, hogy mi a baj?/
Nekem hiányzik a frissesség, mint száraz földnek a zivatar,/
Annyi mondtál, minden jó lesz, egyszer minden rendbe jön,/
Ami szembe jön üres ígéret, amit lyukas zsebbe tömsz,/
A változástól félek, hogy majd a magány jobban fáj,/
Az igazság az, ennél rosszabbul nagyon rég voltam már,/
Porosodó terveimmel gondolatban játszok, /
Miközben korosodó homlokomon mélyülnek a ráncok,/
Feltámad a szél, fülembe változást súg,/
Nem is érdekel, hogy mi az már, csak jöjjön valami új.
Refrén: (Horus)
Verze 2: (Carp-E)
Bárcsak érteném mit akar ma üzenni a szél nekem,/
A testem fáradt, magamat reménnyel mérgezem, /
Hiába megy a robot, nap mint nap elkeseredek,/
Kihalt belőlem minden, az életért nem lelkesedek,/
Feltettem az egészet arra, hogy majd jobb legyen,/
De miért küzdenék tovább, ha nem leszel már ott velem?/
Azt kérted tőlem, hogy csak a szépre emlékezzek,/
De soha nem fogod átélni milyen az a feltépett seb,/
Megígértem nem dobom el az életemet,/
A barikádom lettél, a falon túl már félve megyek,/
Nem fogom megköszönni, mindazt amit értem tettél,/
El sem köszöntem, nem mondtad el mit érezhettél,/
Nem látom, mégis tudom, követed a lépteimet,/
Álmodok rólad, de a csodákban már én se hiszek,/
Nem mindig könnyű, néha feltámad a szembeszél,/
Bár te nem mondod ki, de a szemed mindent elmesél,
Refrén: (Horus)
Verze 3: (Horus)
Diák vagyok csupán, és tanítók a falak,/
De éjszaka elszaladnak a papírról a szavak,/
Mikor az elgyengülő papír a sok gondolat megszakad,/
Pusztán a reményvesztettség tintája marad rég,/
Temettem mindent már, de megteszem ha érdekel,/
A közös jövőnk halott, mégis nekem csak élve kell,/
Hazudók porát fújja most a szél az aszfaltra,/
Ne félj a színek újra előbújnak hajnalra,/
Sötétben indulok, de sötétség vár haza is,/
Nincs már más, csak az emléked ami hazavisz,/
Miért maradnék itt a gusztustalan mocsokban?/
A gúnyos zajban te sem hallottad, ha zokogtam,/
Hosszú az út, de vajon mennyi lehet még előttem?/
Az elmém életben van még, de testem erőtlen,/
Egy gerinctelen világ, ugye, nem is olyan szép itt,/
Addig nem lehetek új ember, amíg nem öltem meg a régit.
Az Obituary 40 éves múltjában többször járt már nálunk, legutóbb tavaly a Sepultura vendégeként léptek színpadra, hogy velőt rázó dalaikkal megmozgassák a magyar közönséget. Július 30-án azonban ismét visszatérnek, hogy a Dürer Kert nagytermében adjanak felejthetetlen koncertet.
Az Obituary már 1984-ben füstbombákkal várta a közönséget a koncertjén
Az Obituary 1984-ben alakult Executioner néven. A helyi tampai bandák, mint a Nasty Savage és a Savatage, valamint a korai Metallica és Slayer hatására a Tardy fivérek a garázsukban zenekart alapítottak, majd korán színpadra is léptek. Bár a tagok többsége még fiatalkorú volt, a koncerteken már ekkor is érett előadással, dobemelvényekkel, füstbombákkal várták a közönséget.
A zenekar azóta sem adott lejjebb az élő fellépések hangulatából
Akik követik a munkásságukat tudhatják, hogy soha nem kell félgőzre és visszafogottságra számítani egy Obituary műsor közben. Sosem hajszolták az elismeréseket vagy a közösségi média népszerűségét, és sosem törődtek a trendekkel.
11 stúdióalbumon és számtalan koncerten vannak túl, mégis
megmaradtak a gyökereiknél: az emberileg elképzelhető legdurvább zenék egyikét játsszák és ezzel világszerte hűséges rajongótábort építettek.
A 2017-ben kiadott Obituary self-titled lemezük akkor jelent meg mikor a death metal épp reneszánszát élte és ennek köszönhetően a régi rajongók mellett újak is felfedezték, milyen erő lakik a zenekarban. Ennek bizonyítéka volt például a Slayerrel közös európai turné is.
A zenekar 2023-ban újabb lemezt jelentetett meg, a A Dying of Everything mindent hoz, amit az Obituarytól elvárhatunk: thrash („Barely Alive”), groove („The Wrong Time”, „My Will to Live”) és a mindent lehengerlő hangulat is ott van a dalokban.
A zenekar kötődése Magyarországhoz nemcsak a korábban itt megtartott koncertek miatt erős, hanem a Gróf Balázs által nekik gyártott videoklipek is segítik, hogy a banda biztosan jó szájízzel, erős műsorral érkezzen Budapestre.
A hazai közönség az Obituary által teremtett atmoszférából már többször részesült, de a legutolsó lemez dalai július 30-án kapnak igazán teret, hiszen ezúttal egy headliner bulival vár mindenkit a Dürer Kertben a zenekar.
Fotók: Obituary x Live Nation Magyarország
