|
|
|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verze 1: (Carp-E)
Soha nem változom, hiába kérnéd azt, hogy más legyek/
Önfejűen előre csak a konok szív után megyek/
Nem hagyom, hogy lehúzzon, ha néha van egy rossz napom/
Dobom a rossz kedvet, és ahol jó volt, majd ott folytatom/
Hiába is játszod meg, hogy napsütés meg pálmafák/
Minden fotó mögött csak egy üres ember vár ma rád/
Te sem vagy több nálam, ez mindkettőnknek világos/
Ami a legfontosabb az életben, neked pont az hiányos/
Néha én sem tudom merre tovább, magamban is kételkedem/
De hiszem, hogy egy jobb holnapban van nekem a bérelt helyem/
Annyi minden szép dolog van a világban, ha körbenézek/
Tudom, hogy Te mást hiszel, de nálad úgyis többet érek/
Bridge: (Horus)
Ne félj, ha elhagy a józan ész/
Könnyen megeshet, hogy sírni kell/
Amit teszel, csak annyit érsz/
Így vagyunk mind/
Refrén: (Horus)
Nekem is fáj, néha mindent megunok már/
Bár semmim sincsen de Te se vagy más/
Hiába játszol, nem dobban a szív/
És talán jól van ez így/
Néha mindent megunok már/
Bár semmim sincsen, de Te se vagy más/
Hiába játszol, nem dobban a szív/
És talán jól van ez így/
Verze 2: (Shady)
Te se vagy más, mutatod bár, Neked nem fáj, mindent kibírsz/
De a mosolyod mögött könnyek vannak ezt látom abból, amit kiírsz/
Én figyelek Rád, de tudom azt jól, ez elfáradt, elfáradtam/
Ez így a jó, mert máskülönben hogy lehetnék páratlan…/
Megpróbáltuk egyszer-kétszer, háromszor vagy négyszer is/
Ha nem kényszerítem rá magam, akkor ennek vége sincs/
De már úgy éreztem megfulladok, nem élveztem a mát/
Ahogy Te a szerelmeddel szorítottad el szívem nyakát/
Én is hagyhattam volna, nem tettem, harcoltam és elvesztem/
Nem mondom, hogy élveztem, már a közös jövőnk terveztem/
De be kell látnom melletted a valóság volt álom/
Csak hittem, hogy a szívem túl visz a valós távolságon/
Bridge: (Horus)
Ne félj, ha elhagy a józan ész/
Könnyen megeshet, hogy sírni kell/
Amit teszel, csak annyit érsz/
Így vagyunk mind/
Refrén: (Horus)
Nekem is fáj, néha mindent megunok már/
Bár semmim sincsen de Te se vagy más/
Hiába játszol, nem dobban a szív/
És talán jól van ez így/
Néha mindent megunok már/
Bár semmim sincsen, de Te se vagy más/
Hiába játszol, nem dobban a szív/
És talán jól van ez így/
Verze 3: (Horus)
Hidd el nem vagy egyedül, nekem is sok a gondom/
Mikor a hétköznapok összeszorítják a torkom/
Néha egy szál cigaretta lenne minden kincsem/
Én azt is megosztanám valakivel…de senki nincsen/
Meghívnálak egy italra, de nem is nézel felém/
Kezdem úgy érezni, Neked mindegy ki, csak ne én/
Tele vagyok szeretettel, de mégis ott hagy/
Tudom nem vagyok tökéletes, de azt hiszed Te több vagy?/
Hát nem…Te is csak annyi vagy, mint bárki más/
Annyit érünk mind a ketten, mint a bárban pár piás/
Látom a szemedben egy kicsit megszerettél/
Hát tegyük most meg együtt amit eddig nem tehettél/
Bridge: (Horus)
Ne félj, ha elhagy a józan ész/
Könnyen megeshet, hogy sírni kell/
Amit teszel, csak annyit érsz/
Így vagyunk mind/
Refrén: (Horus)
Nekem is fáj, néha mindent megunok már/
Bár semmim sincsen de Te se vagy más/
Hiába játszol, nem dobban a szív/
És talán jól van ez így/
Néha mindent megunok már/
Bár semmim sincsen, de Te se vagy más/
Hiába játszol, nem dobban a szív/
És talán jól van ez így/
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
