|
|
|
| Előadó: | Molnár Orsi |
|---|---|
| Album: | Pajtikám gyere velem táncolni! |
| Megjelenés: | 2019 |
| Hossz: | 4:09 |
| Szövegírók: |
Molnár Orsolya |
|
Molnár Orsolya |
|
| Kiadó: | szerzői kiadás |
| Stílus: | gyermekdal |
| Címkék: | Keressük! |
Hé, te, öreg Jack! Nem rémisztesz meg!
A töklámpásban az égő gyertya elűzi a szellemed!
A sok boszorkány most mind nagyon örül
ropják a táncot a katlan körül
sül a hernyómáj meg a kígyókarom
én nem megyek arra, mert más felé lakom
Refr: Hé, te, öreg Jack! Nem rémisztesz meg!
A töklámpásban az égő gyertya elűzi a szellemed!
Fehér lepelben egy lebegő alak
Neki nem állhatják útját a falak
Ha erre repülne, hát én megyek arra,
nem érdekel ki más merre szaladna!
Refr.
Zombik és rémek bámulnak a holdra
egész este csörtet a vad horda
együtt áll a sorban csontváz és a vámpír
hidd el hogy így van, sajnos ez nem állhír!
Refr.
Magával ragad ez a halloween-i móka
a rémálmaink vállnak valóra
savanyú cukorka, fincsi csali csoki
láthatod te is, szörnyen jó a buli!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
