


| Előadó: | Zé |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap hip hop |
| Címkék: | Keressük! |

Z. (verze 1.)
Fogak, karmok... fekete szempárok
tiszta szív húz, akadályt nem látok!
Tépd a szárnyam ki démon hogy ha elszállok
de addig TAKARODJ! Mennem kell, nem várok!
Mosoly, kézfogás, ölelés: Kelepce!
Testvér szúrj hátba, de ne nézz a szemembe!
Úgy se mertek soha... megszoktam a fajtátok
mindig kimondom ezt, fáj... a szám bevarnátok
Hosszú az út, hibák, botlások, harag...
számtalan szebbnél szebb szó elszárad, de marad
Ma minden olyan nehéz, él a remény: Holnap hát ha...
Én-Én vagyok, én nem változom... nem nézek hátra!
Az omlik össze amit oly erősnek véltünk
azza leszel, azzá leszünk mind amitől féltünk!
Az tépi a kurva szívet ki akire nem gondolsz
hát gyere bátran magány! Nem rettegek hogy megcsókolsz.
Refrén (D.Nero)
Bármit is adtam, az nektek túl kevés volt
Nem kértem semmit mégis ép elég volt
Az, hogy: Az ég bolt igazi fényét (fényét)
Hamis árnyak feketére fessék
Z. (verze 2.)
Bárcsak akkora sztár lennék, mint amit hisztek.
Bár annyi pénzem lenne, mint amennyit hisztek.
Bár olyan boldog lennék, mint amit láttok.
Bárcsak annyi mindent adhatnék, mint amit vártok.
Tudom: Sose' elég semmi. Tudom, mert látom!
A szemed árul el, bármit is ejtesz ki a szádon
"A hibás én vagyok" ti ártatlanok... hagyd a faszba
a saját kardodra feküdtél bátyja... nézz magadra!
Leírok mindent, így nem nyel el az örvény
"Papír és tinta" vagyis: "Pisztoly és töltény".
Önmagamra halgatok, ti vágóhídra visztek
elfojtanád az enyémet ha pislákol a fényed.
Szilánkok a mellbe, örök harag minden emlék
ismerős lenne a táj akár merre mennék.
Azt nem tudom hogy hol lesz a vége
de megígérem: Kap egy tükröt minden áruló, hogy:
Jónak jön a szégyen...
Refrén (D.Nero)
Bármit is adtam, az nektek túl kevés volt
Nem kértem semmit mégis ép elég volt
Az, hogy: Az ég bolt igazi fényét (fényét)
Hamis árnyak feketére fessék



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.