|
|
|
| Előadó: | ChakaChe |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Modok "Csé" Csaba |
|
Modok "Csé" Csaba |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | szerelem [+] |
-verse1-
Beléptem a hipermarketbe cuccokat keresve
Tudod, ecet kellett a savanyú levesbe
Meg tüdő meg nyelv meg máj
De mit is láttam ott? Állj!
Gyönyörű angyal, ki a Földre látogatott
A kocsonyahúsok közt szexin válogatott
Féltékeny lettem, őt más ne lássa
Nehogy ihletet kapjon a Horváth Tamáska meg a
Raul, ez nem sülhet el balul
Helló bébi mindig a fül van alul
A farok meg középen, amott tekereg
Jól is laksz tőle, hogyha ezt bevered
Mondd csak a kolbászhúst hogyan kevered
Ha belekóstolsz, akkor frankón lenyeled?
Nem bírom tovább ezt magamban tartani
Szerelmes lettem, ki kéne valahogy mondani
-refrén-
Azt hittem halott a szívem, de újra ver
Egy elfeledett érzés útra kel
Csókolnám a málna száját
A fogam közé kapnám a fülcimpáját
Órákon át a szemeit nézném
Elmondanám, mire jó még a kézkrém
Az arcára mosolyt csalnék
Olyan boldog lenne, hogy csak még
-verse2-
Imádom a szőke hajacskád meg a
Karodon a tetkót, azt a lemosható
Halacskát
Ami egy kukacot fal fel épp
Imádom a zöld szemed, ha rám nézel
A föld felett kezdek járni
Az érintésedtől kiakadok
Pedig még össze sem jöttünk
Mit akarok? A szerelmed ízét a
Számba, a csillagok fényét
Tálba, és amint este lett, én
Azzal kenem be a testedet
Vonagló, kéjes vágta
Teljesül be és az élet fája
Neked bont virágot, mikor a
Szerelem kapuját szélesre kitárod
-refrén-
Azt hittem halott a szívem, de újra ver
Egy elfeledett érzés útra kel
Csókolnám a málna száját
A fogam közé kapnám a fülcimpáját
Apró szeretetbombák százait
Zúdítanám rá és nyalnám a lábait
Combtól bokáig aztán egész fel tokáig
Így juttatnám el a kéj legmagasabb fokáig
-verse3-
Mi fekete-fehér volt, megtöltötte a dinamika
Éreztem rögtön, rátaláltam az igazira
Tudtam, meg fogom kapni, ez sima liba
El is jött este velem a buliba
Gyönyörű volt, akár a Mona Lisa
Annyit kérdezett csak hogy hol a pia
Az éjszakát végig táncolta velem
Ha valaki hozzá ért volna, darabokra verem
Elvittem haza és a kandalló előtt
A medvebőrön merítettünk egymásból erőt
Egy furcsa mondat szállt a fülem felé
"Egy takarítót kérnék a zöldséges pult elé!"
És akkor nekem lökte valaki a kosarát
Fogalmam sincsen, hogy meddig voltam odaát
Az egész sztorit csak kitaláltam
Amit megittam, az jó volna italárban
-refrén-
Azt hittem halott a szívem, de újra ver
Egy elfeledett érzés útra kel
Csókolnám a málna száját
A fogam közé kapnám a fülcimpáját
Órákon át a szemeit nézném
Elmondanám, mire jó még a kézkrém
Az arcára mosolyt csalnék
Olyan boldog lenne, hogy csak még
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
