|
|
|
Hova futsz mondd?! így leelőz csak az élet
Hova futsz mondd?! a problémáid utolérnek
Hova futsz mondd?! ha csak hajszolod a pénzed
A rossz felét nézed, így a lényeget nem érted
Hova futsz mondd?! így leelőz csak az élet
Hova futsz mondd?! a problémáid utolérnek
Hova futsz mondd?! minden emléked a részed
A probléma akkor jó, ha lépésekre késztet
Egy problémából kettő, kettőből négy
Tenned kellene ellene ember
Hogy megold ne csak kiszolgáltatott légy
Húzod az igát minden nap
Úgy érzed neked mindenki keresztbe tesz
Inkább a durva igazság
Mint a szeretet amit csak kikényszerítesz
Minden a pénz
Tárgyakra épülnek a hamis világaink fel
Gazdagok piócaként fent a magasban
Míg a csórók csigaként csak lent
Rabszolga test, inak csavarodnak
Belső szervek korcsosulnak el
Tornyokat húznak a magasba ott
Itt csak számlák tornyosulnak fel
Bio-robotok, emberi bábok
Kötélen rángat mindent a pénz
Nincs önálló gondolat, a fülek befogva
Itt mindenki csak előre néz
Van aki ad, van aki vesz
Van aki vár, van aki tesz
Van aki élni hagy
De van aki elgázol mindenkit
Amíg valaki lesz
Hova futsz mondd?! így leelőz csak az élet
Hova futsz mondd?! a problémáid utolérnek
Hova futsz mondd?! ha csak hajszolod a pénzed
A rossz felét nézed, így a lényeget nem érted
Hova futsz mondd?! így leelőz csak az élet
Hova futsz mondd?! a problémáid utolérnek
Hova futsz mondd?! minden emléked a részed
A probléma akkor jó, ha lépésekre késztet
4 hét egy hónap, 12 hó egy év
Adatok halmozódnak a szívekben
Míg másnál csak púposodik fel a széf
Nézd csak barátom
A legrosszabb hibákra épülő példák
Pont mi magunk lettünk
Az élet feletti hatalom illúzió
Mindig más tervez vele helyettünk
Nincsen cél -beállított képek torzított ideál
Mindenki ide szeretne tartozni
Érkezni, de senki sem ide vár
Az elérhetetlent akarjuk megkapni mindig
Közben nem számít már az út
A fény örökre elérhetetlen marad neked
Hogyha az életed egy alagút
Azt látod amit akarsz bent a fejedben
Így hamis marad meg a kép
Ha mindenki fogaskerékként fordul együtt
Úgy sosem akadhat el ez a gép
Van aki áll, van aki megy
Marad jó pár, de mindig lesz
Egy aki a tömegekkel és elvárásokkal
Hogyha kell szembe megy
Hova futsz mondd?! így leelőz csak az élet
Hova futsz mondd?! a problémáid utolérnek
Hova futsz mondd?! ha csak hajszolod a pénzed
A rossz felét nézed, így a lényeget nem érted
Hova futsz mondd?! így leelőz csak az élet
Hova futsz mondd?! a problémáid utolérnek
Hova futsz mondd?! minden emléked a részed
A probléma akkor jó, ha lépésekre késztet
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
