|
|
|
|
|
| Előadó: | Diggieman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Minden pillanatképen szeretném, hogy egy mosolyt láss
Amikor visszagondolsz, arra ki azt szeretné, hogy megbocsáss
Minden pillanatra emlékszem, talán homályosabb már pár
De hogyha erre tévednél egyszer tudd, hogy nálam csak jó szó vár
Sokan félreértenek és elvesznek
Sokan túl sok mindent rögtön magukra vesznek
Sokszor be kell állnunk éppen a vesztesnek
Sokan a végét tartjuk éppen a kezdetnek
Hogyha azt hiszed, mindent tudsz, pont te tévedsz
Mikor változást akarsz mindent felégetsz
De pont akkor adod fel, mikor elérhetsz
Minden kis aprósággal megelégedsz
Ha pont szeretnek akkor meg az nem kell
Ha ott várnak rád éppen akkor menned kell
De neked mindenben mindig csak nyerned kell
Ezért is vágta a Jóisten a Te nyelved fel
Nem lehet lelőni, jön szóra-szó
A verőfényes napsütésben,Te a hóra-hó
Szerinted mindent feltenni a rossz lóra jó
De szerencsére a barátságunk feloldható
Gyere ülj mellém- súgd a fülembe halkan, hogy ki bántott
Nyugodj meg kérlek- néha magam sem értem a világot
Erősnek kell lenned- hisz gyenge nem lehetsz, olyat meg ki látott?
Csak fel a fejjel –húzd ki sérült szívedből a szilánkot
Egyszer meg kell bocsátani mindenkinek
Kétszer senkinek ne higgy, de tényleg senkinek
Én is elhittem mindent, de még mennyinek
Hányszor néztek levegőnek, vagy épp semminek
Mégis ugyanúgy az vagyok, akit most látsz
Álarc sincsen rajtam és nincsen máz
Egy helyben maradsz, hogyha mindent ingyen vársz
Barát csak egy van, hidd el, hogy nincsen száz
Amit megtehetünk ma, nem várhat holnapig
Előre evezünk nem csak egy másik csónakig
A percek hetekbe mennek, a hetek hónapig
A lélek azt keresi mindig, a szív hol lakik
Ez nem búcsúlevél, csak egy vállveregetés
A csalódás előtt, mondjuk úgy: jó bevezetés
A magyarázkodásod is csak szókeveredés
A siker sztoridban Én, csak egy rossz befejezés
Én, csak egy rossz befejezés vagyok
A siker sztoridban, csak egy lábjegyzet amit kapok.
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
