Előadó: | Különc |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Rap |
Címkék: | Keressük! |
Hallgatod azt amiket a szíved diktál
Megrészegít pár dolog, pedig nem is ittál
A férfi aki itt ál a tükörbe bambulva
Teste megremeg, az arca megfakulva
Megvadulva mint egy musztáng lázad a lélek
Tarts ki! Én csak ennyire kérlek
Omladoznak a székek, nem ülhetsz le pihenni
Így kezdenek sokan elfáradni és kilenni
Megmosod az arcod miközben a csempék hullanak
Megfogod a fegyvered nem várod meg míg megunhatnak
Táradat zsebre, meg egyet a stukkerba
9 milissel orosz ruletteznél...igen sírva
A Sorsod meg van írva de lesz következő fejezet?
Vagy kíméletlenül ok nélkül így lefejezett?
Csak egy sárga levél amit papád hagyott
Még ma is erősek a szavai, pedig ő már rég halott
A sorait olvasva töprengesz az értelmén
Vajon miről szól az Élet? Kérdem én
Nem élek téveszmén, a levéllel végezvén
Gubbasztasz egyedül megrokkanva, szétesvén
Ez ellen kiképezvén már vágod a lépést
Megválaszolva ezzel megannyi kérdést
Leszarva megannyi társadalmi sértést
Elindítod magadból egy skulóval a vérzést
_____________*HOOK*_________________
Lejátszódik rövid életed minden mozzanata
Ami számít, hogy meghalsz, hogy szabadna?
Vajon ha egy ország lennél, kire szavazna
minden sejted? Már sejted milyen szavakra
épül fel a gondolatom? Mondogatom a magamét
Hogy igyekezz egybe lenni ne pedig szanaszét
...élettelenül fekszel a földön
Már késő megkérdezned "Miért kell megölnöm..."
...azt aki egész idő alatt veled volt
az te magad vagy, de már az is holt
Tört ágra verődve vergődsz a fájdalomtól
A halál hideg ölelése fagyaszt, mára rombol
Áthatol a zsigereiden, de még mindig élsz
Paradoxon módon a haláltól félsz
Remélsz, de mit? Hogy megkímél a golyó?
Hogy amit folyni látsz a padlón nem bíbor folyó?
Vörösre festetted a földet, a levél is átázott
Meredt tekinteteddel sárgás színét pásztázod
Lassul a szívverés. Veteránként halsz meg
Utolsó élményként kiáltják: "nem vársz meg?"
Felnézel ki az... a feleséged, gyereked
aki még meg sem született...de megmerted
S utolsó sikolyoddal ülsz fel az ágyon
...gondold végig mi történt s mindez milyen áron...
A Fonogram-életműdíjas Soltész Rezső az M5 Húrokon írt történelem című műsorában mesélt életéről és karrierjéről. "Ötven éve van jelen a zenei színpadokon, számtalan műfajt kipróbált, és az derült ki, hogy a romantikus dalokkal éri el a legnagyobb sikereit. Az 1981-es Táncdalfesztivál óta pedig azt javasolja mindenkinek, hogy 'Szóljon hangosan az ének'. Az előadó, akiről senki nem tud rosszat mondani. Egykori híres frizurája miatt itthon és a KGST országaiban nők sokasága rajongott érte. A frizura ment, Rezső maradt" - szól az epizód leírása.
Soltész Rezső-dalszövegek itt.
"A 'Húrokon írt történelem' valóban része az életünknek. Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem a sorozatban, és köszönöm a lehetőséget. Külön köszönöm Lacinak a beszélgetést és Péternek a barátságot! Egy élmény volt veletek..."
- írta Soltész Rezső közösségi oldalán.
A Húrokon írt történelem a magyar beat-pop-rock történelem legendás előadóinak életútinterjú-sorozata. A zenészek pályafutásuk kezdetétől a rendszerváltoztatásig tartó évtizedek társadalmi, politikai, kulturális környezetéről mesélnek, sztoriznak, nevetnek és könnyeznek. Élettörténeteik egy olyan korszakba visznek vissza bennünket, amikor a könnyűzene a lázadás, az őszinte önkifejezés eszköze és egy jobb világ ígérete volt. A művészek beszélgetőpartnere és a sorozat producere Szabó László.
Forrás: fonogram.hu
Fotó: Soltész Rezső Facebook