|
|
|
| Előadó: | Shuka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Shuka |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Trap, Rap |
| Címkék: | múltidéző, szürreális, tudatosság [+] |
Verze 1.
Úgy érzem a pokolban sem ég a tűz már itt lent
vagy nálam van a léc túl magasan
Széles a mosoly a szádon, ez neked üzen
(hogy?) szedd már össze magadat!
Mibe vagy?
Azt szúrják szíven, akinek nagy szíve van
tudod hogy ilyen ez... hideg és nyers...
Keserű íze van, fekete színe és megöl ott bent!
Nekem sem volt utam vissza, csak előre!
Eladtam mindent ha találtam vevőt rá
Legyintek, söpröm a vállamról a port
ha nem vagy te madár, majd csinálok belőled!
Felőlem mond amit hallasz
én mondom mit látok, nem ének az esőben.
Élet az élet előtt, hogy a halál után
egy darab meg maradjon belőlem.
Művésznek hívnak de beteg az agyam
bent valami ketyeg... hívjatok orvost! hogy:
Kapcsolja ki, vagy csak állítsa meg... az ütemet!
úgy érzem ez kóros... ez a soha nem illanó lila köd...
De lehet hogy csak én érzem?! hogy...
Tudom amit nem tudtok... az igazatokat kétlem!
A jelenben itt vagyok, jelen a múltban
én voltam a jövő... emlékszel?
A jövőben leszek, az örök időtálló örök
még írom az esszémet...
Jó terjedelmes lesz, van mesélnem mit...
és senkit ki nem felejtek én.
Hogy viharos vizeken elsüllyedt hajó
és úszom a tengerem felé...
Refrén.
Úgy érzem: Ideát csak páran maradtunk,
és egyszer meg válthatjuk ezt
Néha, úgy érzem nem hallják azt amit hallunk
mert mindegyik vak és süket...
Azt hittem hogy nem lesz szünet.
Amúgy is lefoglal a kess
Sokszor, álmodni kezdek de felráznak folyton
hogy nem kéne éreznem ezt...
verze 2.
Fúj a szél sebesen, esik az eső
kapucnis kölkök veszik az elsőt
Füstöl a beton és lángol az erdő
kis kurva játssza a játszón, hogy felnőtt...
Van ki a késeit élezi
van ki a nyelvét de jobb ha meg fékezi
Déjà vu, ígéretekre emlékezünk
évekkel vissza hogy új világ érkezik
De... úgy érzem ennyi a történet
felverjük a port és baszunk a törvényre
Átlátszó arc a tükörképed
átlátszó dumák hogy semmi nem történhet
Végül a testünk a földé
és virággal gyászol meg minket a költészet
Azt mondtam: Világos beszéd ez
hiába tervezel, akár hogy ő végez
Ezredik költés ez, kő szívemen míg dobog
messzire szökök veled
Te meg rólam pofázol te köcsög gyerek
ne félj dobok én még csak a közösbe nem!
Kötözzetek meg, bolond vagyok! De...
dögöljek meg, mély nyomot hagyok!
Köpködjétek... de melyiknek jobb?
mi van, szerinted kevés? Szerintem sok.
De nagyba vagy veréb, megint egy poszt
aztán rappelj a koszról, ha beittatok
Beiktatok olyan változásokat
hogy nem kérem szépen, csak eridj az szopsz...
Refrén.
Úgy érzem: Ideát csak páran maradtunk,
és egyszer meg válthatjuk ezt
Néha, úgy érzem nem hallják azt amit hallunk
mert mindegyik vak és süket...
Azt hittem hogy nem lesz szünet.
Amúgy is lefoglal a kess
Sokszor, álmodni kezdek de felráznak folyton
hogy nem kéne éreznem ezt...
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
